A természetes ásványvíz fogalom-meghatározása 

A természetes ásványvíz Magyarország nemzeti kincse, nagyon értékes, egészséges, eredeténél fogva tiszta, minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől és emberi beavatkozástól mentes, természetes élelmiszer. A táplálkozási, valamint általánosan az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.

Szigorú követelményeknek kell megfelelnie egy víz minőségének ahhoz, hogy természetes ásványvíznek nevezhessék, és ezt a megfelelőséget hivatalos hatóság, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság elismerése bizonyítja. Csak az a víz lehet – úgy a hazai, mint az Európai Unió rendelete szerint – természetes ásványvíz, amely  

• védett vízadó rétegből származik, 
• eredendően tiszta, szennyeződésmentes,
• összetétele ismert és állandó,
• összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő,
• ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően egészségre kedvező hatású,
• szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie,
• néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni,
• nem szabad – a szén-dioxid kivételével – idegen anyagot adni a vízhez,
• a forrás/kút helyén kell palackozni, hogy eredeti tisztaságát és összetételét megőrizze.

A természetes ásványvizek eredete

A föld szilárd kérgét alkotó kőzetekben lévő hézagoknak köszönhetően a felszínre hulló csapadék nagy része a felszín alá szivárog. A homokos talaj minden csapadékot elnyel. A mészkőből álló karsztvidékek hatalmas, tölcsérszerű mélyedései még igen nagy mennyiségű vizet is a mélybe vezetnek, de még a legtömörebb gránit is tartalmaz olyan finom repedéseket, amelyeken keresztül a csapadék beszivárog. Ezek eredményeként az édesvízi készletek döntő, több mint kétharmad része a felszín alatt, a földkéreg erre alkalmas képződményeiben tárolódik, és a lassú szivárgási folyamatok alatt, és hosszú pályák mentén rendkívüli mélységekbe is eljut. A felszín alatti vizek körforgása lassú, szélsőséges esetekben akár a 10 000 évet is elérheti (Nádasi-Udud: Ásványvizek könyve). 

A mélybe szivárgás meghatározója a földkérget alkotó rétegek szerkezete, amely kétféle lehet. A vízzáró kőzetek megakadályozzák a víz szivárgását, a víztartó, vagy vízvezető képződmények viszont olyan repedezettséggel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a jelentős mennyiségű víz tárolását. A csapadékvíz oldja a befogadó kőzetben lévő ásványokat, annál is inkább, mivel a csapadékvízben oldott csekély mennyiségű szén-dioxid – a szénsav – növeli az oldó hatást. Attól függően tehát, hogy milyen annak a kőzetnek az összetétele, amelyen a víz átszivárgott, milyen mélyen fekszik a vízadó kőzet – a mélyen lévő víznek magasabb a hőmérséklete, így hatékonyabban oldja az ásványi anyagokat – változik a víz oldott ásványi anyag tartalma, összetétele.

A Kárpát medence területe alatt kiváló minőségű, szennyeződéstől mentes ásványvíz készletek találhatóak, amelyek hazánk kedvező geológiai, hidrogeológiai adottságainak köszönhetően gyakorlatilag kimeríthetetlenek. 

A természetes ásványvíz a legtisztább vízforrás
Fentiekből látható, hogy az ásványvizek eredete, földtani előfordulásának sajátosságai lényegében nem különböznek az egyéb felszín alatti vizekétől, az egyetlen, de ez meghatározó különbség, hogy a víz védett, vagy nem védett, un. sérülékeny vízbázisból származik-e. Természetes ásványvíz védett vízadó rétegből származik, és a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül. A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény védett a felszíni szennyeződésekkel szemben. Az egyéb vizek kisebb – nagyobb mértékben szennyezettek lehetnek a következő okok miatt:

A nem védett, sérülékeny vízbázisokból származó vizekbe természetes úton kerülhetnek szennyező anyagok:

• kommunális vizekből történő átszivárgás miatt szerves anyagok, hormonok, gyógyszerek       lebomlási termékei, drogok,
  
• természetes üledékek eróziója, a gyárakból, szemétlerakókból történő kiszivárgás révén         szervetlen anyagok, különböző fémek,
  
• üvegfeldolgozó, elektronikai üzemek hulladékainak elszivárgásakor azbeszt,
  
• vegyi, műanyag, vagy kőolaj-feldolgozó üzemekből illó szerves vegyületek, benzol és             benzolszármazékok, szerves klórvegyületek,
• mezőgazdasággal foglalkozó területeken növényvédőszerek, szermaradványok, stb. 

A vezetékes víz összetételének nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie, de sok esetben azért, hogy ezeket a követelményeket elérjék, illetve, hogy megakadályozzák, hogy a vezetékekben a víz kémiai és mikrobiológiai minősége romoljon, a vizet vízkezelő üzemekben kezelni, fertőtleníteni kell. A fertőtlenítési eljárás közben a fertőtlenítő szerből – klór, klóramin – kis mennyiségben melléktermékek keletkeznek, amelyek az egészségre nézve nem károsak ugyan, de a vizet kellemetlen ízűvé, illatúvá teszik.

A természetes ásványvíz eredendően tiszta, a vezetékes víz kezelés, tisztítás eredményeként lesz tiszta. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy a természetes ásványvíz "bio termék", hiszen emberi beavatkozás, kezelés, idegen anyag hozzáadása nélkül, eredeti állapotában kerül a fogyasztó elé. De a háztartásokban, a csapból kifolyó vizet sem kell tovább tisztítani, mert azt a vízművek már megtette.

Milyen ivóvíz az ásványvíz?
Szerző: ICBWA
A Palackozott-víz Szövetségek Nemzetközi Tanácsának (ICBWA) véleménye a WHO által ismertetett, a "Tápláló ásványi-anyagok az ivóvízben, és a demineralizált, remineralizált, valamint a módosított ásványi-anyag tartalmú ivóvíz" című munkaanyagról.

Bővebben»