Jobb szabályok egy jobb környezetért:
Modern Italcsomagolási Elképzelések
A csomagolóanyag-hulladék összegyűjtése és újrahasznosítása ma már rutineljárás egész Európában. A földrész legtöbb országában hatékony és megfizethető rendszerek működnek erre a feladatra. Az Európai Unióban az újrahasznosított csomagolóanyag-hulladék 2006-os, 69 %-os aránya évről évre nő, egyes Tagállamokban már meghaladja a 90 %-ot. Ugyanakkor hat EU Tagállam (Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Hollandia és Svédország) továbbra is kiegészítő betétdíjas rendszert alkalmaz a nem újratölthető italcsomagolásoknál. Pedig a feltételezett környezetvédelmi előnyöket egyelőre nehéz kimutatni.
Az adatok azt mutatják, hogy ahol átfogó csomagolóanyag újrahasznosító rendszer működik, ott a kötelező betétdíj bevezetése nagyon kis mértékben növelte csak az összegyűjtött hulladék mennyiségét. Éppen ellenkezőleg, azokban az országokban, ahol a legmagasabb az újrahasznosítás aránya, nincs betétdíj érvényben. Bővebben »
A csomagolásra vonatkozó új kutatásoknak figyelembe kell venniük az élelmiszer-veszteséget, állapítja meg egy svéd tanulmány.
A csomagolásra és hulladékkezelésre vonatkozó új előírásoknak jobban kellene figyelniük az élelmiszerek csomagolásának azon funkciójára, miszerint megvédik a tartalmukat, hiszen az élelmiszer-termelés teljes életciklusának igen fontos eleme az élelmiszer-veszteség. Ez az üzenete annak a kutatásnak, amelyet az élelmiszer-csomagolásokról az életciklus szerinti értékelés alapján végeztek a közelmúltban Svédországban.
A csomagolásra vonatkozó új kutatásoknak figyelembe kell venniük az élelmiszer-veszteséget, állapítja meg egy svéd tanulmány
Európai Környezetvédelmi és Csomagolási Törvény
2008. április 18, péntek
A csomagolásra és hulladékkezelésre vonatkozó új előírásoknak jobban kellene figyelniük az élelmiszerek csomagolásának azon funkciójára, miszerint megvédik a tartalmukat, hiszen az élelmiszer-termelés teljes életciklusának igen fontos eleme az élelmiszer-veszteség. Ez az üzenete annak a kutatásnak, amelyet az élelmiszer-csomagolásokról az életciklus szerinti értékelés alapján végeztek a közelmúltban Svédországban.
Ez jó hír az olyan ipari szövetségeknek, mint az Európai Csomagolási és Környezetvédelmi Szövetség (EUROPEN) és a Csomagolási és Környezetvédelmi Ipari Tanács (INCPEN), amelyek régóta vitáznak azokkal a kritikákkal, amelyek szerint az élelmiszerek csomagolása túlzott, azzal érvelve, hogy a csomagolás szükséges a termék megóvásához, és hogy az élelmiszer-veszteség keletkezése és kezelése igen jelentős környezetvédelmi gond.
A svéd kutatás szerint, ha az életciklus szempontjából közelítjük meg a problémát, amely megközelítést az ipar képviselői gyakran tartják nehézkesnek, akkor az élelmiszerek csomagolásán javítani lehet, különösen, ha figyelembe vesszük azokat a módszereket, amelyekkel a csomagolás csökkenti az élelmiszer-veszteséget.
A szerzők szerint az élelmiszer-csomagolások környezeti hatásait és költségeit vizsgáló tanulmányok nem veszik kellően figyelembe a keletkező élelmiszer-veszteséget, ha nem foglalkoznak elemzéseikben az élelmiszer-gyártás teljes folyamatával.
A kutatás szerint az élelmiszer-csomagolásoknak egy sor követelménynek meg kell felelniük: a termékek szállítás közbeni biztonságának garantálásától a könnyű kinyithatóságig és a fogyasztók kellő tájékoztatásáig. Az élelmiszer-csomagolások teljes hatásának elemzéséhez szükség van az életciklus-értékelés technikájára az élelmiszergyártás és –szállítás teljes folyamatában. Példának okáért megállapítják, hogy amíg a tej eljut a fogyasztóhoz, a teljes energia-felhasználás 60-80 %-a esik a mezőgazdasági szektorra, magának a tejnek a termelése során; a csomagolás-gyártás környezeti hatása pedig minimális.
A kutatás kitér a csomagolásoknak azokra a tulajdonságaira, amelyek a vevők elégedettségét biztosítják – mint a kifolyás megelőzése, a könnyű kezelhetőség, az újrahasznosíthatóság és a méret. Figyelembe veszi a fogyasztók által megállapított súlyozást az egyes tulajdonságoknál, és vizsgálja a környezeti hatását azoknak a technológiai változtatásoknak, amelyeket ezen tulajdonságok javítása érdekében vezethetnének be. Például a kifolyás megakadályozása több csomagolóanyagot, míg az újrahasznosíthatóra való áttérés újfajta anyagok használatát jelentené.
Forrás: Williams, H., Wikström, F. and Löfgrenm, M. (2008). A life cycle perspective on environmental effects of customer focused packaging development. Journal of Cleaner Production. 16(7): 853-859.
PET – a jövő sikerének kovácsa
Szerző: Bottledwaterworld
Számos ital, különösen pedig a palackozott víz esetében, a PET bizonyult a legjobb választásnak. A múlt évi ingatag olajárak ellenére, a polimer lenyűgöző volumen-növekedést ért el és a jövőbeli kilátások is egyre fényesebbek, mivel a PET egyre nagyobb teret hódít a felzárkózó gazdaságú országokban. A gyártási technikák javulása tovább fokozódik, mivel gyorsabb és sokkal kifinomultabb előforma-gyártó gépeket, présfúvó technológiákat és töltőgépeket alkalmaznak.
A Bottledwaterworld ismerteti az aktuális ipari trendeket a PET használatban elsősorban a növekedési potenciál helyére összpontosítva. A teljes cikk elolvasható itt.
A PET palackok környezeti terhelése kisebb, mint az üvegeké vagy az alumínium italos dobozoké*
Jane Byrne, 2010. április 7. (Foodproductiondaily.com)
Az LCA tanulmányának eredményei szerint a PET-palackok környezeti hatásukat illetően jobbak az üvegeknél és az alumínium italcsomagolásoknál, mivel kevesebb energiát használnak fel, kevesebb szilárd hulladékot generálnak, és összességében jelentősen kisebb mértékben felelősek az üvegház-hatás erősödéséért, mint a többi ital csomagolóanyag – jelenti a PETRA (az Észak-Amerikai PET gyártók Szövetsége).
A PET-palackok teljes életciklusát számításba vevő vizsgálat, amelyet a Franklin Associates végzett a PETRA számára, összehasonlította 100.000 unciányi italcsomagolás teljes energiafelhasználását, a keletkezett szilárd hulladék mennyiségét, valamint az üvegház-gázok kibocsátását. Tipikusan 20 unciás PET-palackokat, 8 unciás üvegpalackokat és 12 unciás alumínium dobozokat vizsgáltak.
Kibocsátás
A PETRA szerint, amely az Észak-Amerikai PET-gyártók ipari érdekképviseleti szervezete, a tanulmány legjelentősebb eredménye az, hogy a PET-palackok bocsátanak ki teljes életciklusuk alatt a legkevesebb üvegház-gázt, egészen pontosan 59 %-kal kevesebbet, mint az alumínium dobozok, és 77 %-kal kevesebbet, mint az üvegpalackok.
“A Franklin az üvegház-gázok kibocsátására a PET-palackok esetében 1.125 font (510,29 kg) széndioxid-egyenértéket kapott, míg az alumínium esetében ez az érték 2.766 font (1.254,64 kg), az üveg esetében pedig 4.949 font (2.244,83 kg)” – jelentette a szervezet.
A tanulmányból az is kiderült, jelezte a PETRA, hogy a PET-palackok teljes energia-felhasználása 11 millió BTU (Brit Termál Egység) volt 100.000 unciányi csomagolóanyagra vetítve, míg az alumínium esetében ez 16 millió, az üvegnél 26,6 millió volt.
Hulladék
A PET palackokból keletkezett szilárd hulladék 302 font (136,98 kg) volt, míg az alumíniumnál 767 font (347,91 kg), az üvegnél pedig 4.457 font (2.021,66 kg).
A tanulmányt értékelve Ralph Vasami, a PETRA ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2005 óta a PET palackokat több független életciklus-vizsgálatnak vetették alá, amelyek során a polimer anyagok folyamatosan jobb környezetvédelmi eredményt produkáltak, mint az üveg, a fém vagy más műanyagok.
Az igazgató beszámolt arról, hogy miután a PETRA kézhez kapta a tanulmány első változatát, felkérték a Franklint, hogy számolják át az eredményeiket 10.000 darab egyforma súlyú (12 unciás) italcsomagolásra.
Ebben a megközelítésben, mondta el Vasami, a PET-palackok még mindig jóval kevesebb üvegház-gáz illetve szilárd hulladék keletkezéséért voltak felelősek, míg az energia-felhasználás közel azonos volt a háromféle anyag esetében.
Felhasznált adatok
Mindkét analízis esetében a nyersanyagok előállításától a csomagolóanyag gyártásáig, illetve a felhasználás utáni összegyűjtésig és újrahasznosításig vizsgálták a csomagolóanyagok életciklusát, közölte a PETRA.
A felhasználás utáni összegyűjtés és újrahasznosítás vizsgálatába beleszámították a hulladéktárolóba vagy a hulladékégetőbe történő szállítást, a hulladéktárolók működtetését és a hulladékégetőkben visszanyert energiát is, azonban nem számították be a hulladéktárolók és hulladékégetők szennyezőanyag-kibocsátását.
Szintén nem számították be a gyártás utáni szállítást a palackozókba, valamint a terjesztés, a raktározás, a kiskereskedelem és a fogyasztók költségeit.
*Forrás: EFBW
Az ásványvízben előforduló antimonról
Szerző: Bikfalvi istvánné dr.
A sajtóban a közelmúltban többször is szerepelt a hír, hogy a Heidelbergi egyetem kutatói közzétették egy vizsgálatsorozat eredményét, amely szerint több PET palackba csomagolt ásványvízben antimon nyomokat mutattak ki. Az antimon természetes módon több helyen előfordul a természetben – pl. a talajban, a kőzetekben – így az ásványvizekben is megtalálható, de a PET palackból is kioldódhat. Az ásványvízben esetlegesen előforduló nyomnyi mennyiségű antimon-tartalom – a mért koncentrációban – nem jelent veszélyt a fogyasztó számára.
Valós veszélyt jelent-e az ásványvizekben kimutatott ösztrogén ?
Szerző: Bikfalvi Istvánné dr.
A Frankfurti Goethe Egyetem (Goethe University of Frankfurt) kutatói tanulmányt jelentettek meg az Environmental Science and Pollution Research című folyóirat márciusi számában, amelyben arról számolnak be, hogy 20 megvizsgált német palackozott ásványvízből 12-ben ösztogén jellegű vegyületeket mutattak ki. Mik azok az ösztrogén jellegű vegyületek, és veszélyesek-e az emberi szervezet számára?
Szakértő véleménye az ösztrogén szennyezésről
Jean Francois NARBONE toxikológiai professzornak, a Bordeaux-i Egyetem Környezeti Toxikológiai Részlege igazgatójának, az AFSSA (Francia Élelmiszerbiztonsági Hatóság) szakértőjének a véleménye a Wagner Oehlmann és társainak, a Frankfurti Goethe Egyetem (Goethe University of Frankfurt) munkatársainak az Environmental Science and Pollution Research című folyóirat márciusi számában közzétett tanulmányról.
(A közleményben arról számoltak be, hogy 20 megvizsgált német palackozott ásványvízből 12-ben ösztrogén jellegű vegyületeket mutattak ki.)
A csomagolóanyag-hulladék összegyűjtése és újrahasznosítása ma már rutineljárás egész Európában. A földrész legtöbb országában hatékony és megfizethető rendszerek működnek erre a feladatra. Az Európai Unióban az újrahasznosított csomagolóanyag-hulladék 2006-os, 69 %-os aránya évről évre nő, egyes Tagállamokban már meghaladja a 90 %-ot. Ugyanakkor hat EU Tagállam (Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Hollandia és Svédország) továbbra is kiegészítő betétdíjas rendszert alkalmaz a nem újratölthető italcsomagolásoknál. Pedig a feltételezett környezetvédelmi előnyöket egyelőre nehéz kimutatni.
Az adatok azt mutatják, hogy ahol átfogó csomagolóanyag újrahasznosító rendszer működik, ott a kötelező betétdíj bevezetése nagyon kis mértékben növelte csak az összegyűjtött hulladék mennyiségét. Éppen ellenkezőleg, azokban az országokban, ahol a legmagasabb az újrahasznosítás aránya, nincs betétdíj érvényben.
Bővebben »
| Elérhetőségünk: |
| E-mail: |
| asvanyvizek@asvanyvizek.hu |
| Telefon: | 06 (1) 202-4495 |
| Fax: | 06 (1) 355-5057 |
