A természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról szóló 2009/54/EK irányelv magyar módosítási javaslata

Általános észrevételek:

Magyarország azon az állásponton van, hogy nagyon időszerű és aktuális a természetes ásványvizekre vonatkozó irányelv felülvizsgálata. Az irányelv eredeti változata 1980-ban került kialakításra, több mint 30 éve, és annak tartalma napjainkra már elavult és nincs összhangban azokkal a folyamatokkal, fejlesztésekkel, amelyek ebben a speciális szakágazatban jelenleg történnek.

Az irányelv gyakorlati tapasztalata azt mutatja, hogy ebben a szakágazatban szükség van szabályozásra. A természetes ásványvíz olyan speciális, természet alkotta termék (ebben az esetben valójában nem is beszélhetünk ember alkotta termékről), amely különleges eljárást igényel, és amelynek tekintélyét meg kell óvni. Ezért egyértelmű és világos szabályok fenntartására van szükség ezen a területen.

Szeretnénk megköszönni a Bizottságnak, hogy felvállalták a kezdeményezést és szeretnénk kifejezni a reményünket, hogy az a téma felkerül a Bizottság feladatainak prioritási listájára.

A jelen helyzetben azokra a paragrafusokra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyekben véleményünk szerint a felülvizsgálat során módosításra, változtatásra van szükség, de ezekhez csak limitált magyarázatot vagy konkrét módosítási javaslatot fűzünk. Természetesen, ahogy a megbeszélések haladnak előre, részletes javaslatok megfogalmazására is készen állunk, amennyiben az szükségessé válik.

1. 1. cikk az irányelv hatályáról

1.1. Az irányelv hatálya terjedjen ki az emberi fogyasztásra szánt, gyógyhatású természetes ásványvizekre, más néven a gyógyvizekre

Az Unió több tagállamában zavart okoz a gyógyvizek forgalmazásával kapcsolatban, hogy nem tisztázott a gyógyvíz fogalma. Bár a gyógyvizek is olyan természetes ásványvizek, amelyeknek bizonyított gyógyhatásuk van, szükségesnek tartjuk, hogy a direktíva meghatározza, és külön kezelje a gyógyvíz fogalmát.

1.2.   A gyógyvizek természetes módon keletkeznek, nem mesterségesen előállított termékek (Water, wich are medicinal products), tehát nem tartozhatnak a gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK direktíva hatálya alá. Ezért törölni kell az 1.cikk 3. bekezdés (a) albekezdését.

2.   4. cikk a kezelésekről

2.1.   Javasoljuk, hogy a jövőben a kezeléseket illetően nagyon óvatosan járjunk el. Szükség van a természetes ásványvizekhez kapcsolható pozitív kép megőrzésére, ezért nem lehet a terméket kitenni annak a veszélynek, hogy a különböző engedélyezett kezelések számának növelése miatt, általános megítéléssé válhasson, hogy a természetes ásványvizeket kezelik. Ez a megközelítés csökkentené ezen vizek értékét, ami végezetül is hátrányos a gyártók számára. Ezért a jóváhagyott kezelés típusok számát nem kellene tovább növelni. Azonban felismerve, hogy előre nem látható események merülhetnek fel, amelyek mégis új kezelés alkalmazását tehetik lehetővé, ezért arra hívjuk fel a figyelmet, hogy további kezelési módok engedélyezése során nagyon körültekintően kell eljárni.

2.2.   Valamennyi, eddig engedélyezett kezelés legyen nevesítve:

a) ülepítés levegőztetéssel,

b) ózonos kezelés,

c) zöld homok (vas-oxid, mangán-oxid) alkalmazása

d) alumínium-oxi-hidroxid alkalmazása

Kerüljön ebbe az irányelvbe a fluoridcsökkentésre vonatkozó, jelenleg a 115/2010/EK rendeletben engedélyezett kezelés is: megkönnyíti a jogszabály alkalmazását, ha valamennyi rendelkezés egy helyen van szabályozva.

3.   7. cikk a jelölésről

3.1. Magyarország azt javasolja, hogy legyen kötelező feltüntetni az összes ásványi anyag tartalmat mg/liter értékben

3.2. A természetes ásványvizek címkéjén a fogyasztó jobb tájékoztatása céljából legyenek feltüntethetőek olyan jelölések, amelyek minden természetes ásványvíz jellemző tulajdonságai, de a fogyasztók számára nem közismertek, s ezáltal számukra alapvetően fontos információt jelentenek, pl. „eredendően tiszta”, védett vízadó rétegből származik”, „eredeti, természetes állapotában palackozva”, „hozzáadott, idegen anyagtól mentes”, stb.

3.3. Tisztázni kell a különböző kezelések alkalmazásakor kötelező jelöléseket.

4.   8. cikk a jelölésről

4.1.   Tisztázni kell az ásványvízzel kapcsolatos megnevezéseket:

-          A víz neve az a név, amit az elismeréskor kapott (nem feltétlenül a kút neve jelenleg),

-          A kereskedelmi név a forgalmazó neve, a „privat label”

4.2.   Több, különböző földrajzi helyen lévő kút neve se lehessen azonos (azon kívül, hogy egy forrásból származó ásványvizet nem lehet több különböző néven forgalomba hozni)

5.   9. cikk az állításokról

5.1.   Felül kell vizsgálni, és tisztázni kell az egészségre vonatkozó állításokat.

5.2.   Meg kell határozni közösségi szinten a csecsemők táplálására alkalmas ásványvizek minőségi követelményeit.

6.   I. melléklet I. Fogalom-meghatározás

Határértékeket kell meghatározni az összes ásványi anyag tartalom alsó és felső mennyiségére. Ez hozzásegíthet az ásványvíz, a forrásvíz, a gyógyvíz, és az ivóvíz egyértelmű megkülönböztetéséhez.

7.   2003/40/EK irányelv előírásainak a beillesztése a direktívába

-          határértékeket tartalmazó I. melléklet, 

-          fluorid feltüntetésére vonatkozó előírások, 

-          ózonos kezelés engedélyezésének feltételei, jelölési előírásai

1. Az eredendő tisztaság határértékeinek a meghatározása a Codex folyamatokkal összhangban
2. A természetes ingadozás mértékének a meghatározása a tapasztalat alapján

Természetes Ásványvíz szakmai nap

A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács 2010. október 5-én szakmai napot rendezett az ásványvíz piac hazai és uniós helyzetéről, az aktuális szabályozási kérdésekről.

A csapvíz, ásványvíz és forrásvíz alábbi összehasonlítását az Európai Palackozott Víz Szövetség (European Federation of Bottled Waters, EFBW) készítette