Mit kell tudni a természetes ásványvízről

 A természetes ásványvíz fogalom-meghatározása

A természetes ásványvíz Magyarország nemzeti kincse, nagyon értékes, egészséges, eredeténél fogva tiszta, minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől és emberi beavatkozástól mentes, természetes élelmiszer. A táplálkozási, valamint általánosan az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.

Szigorú követelményeknek kell megfelelnie egy víz minőségének ahhoz, hogy természetes ásványvíznek nevezhessék, és ezt a megfelelőséget hivatalos hatóság, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság elismerése bizonyítja. Csak az a víz lehet – úgy a hazai, mint az Európai Unió rendelete szerint – természetes ásványvíz, amely

-         védett vízadó rétegből származik,

-         eredendően tiszta, szennyeződésmentes,

-         összetétele ismert és állandó,

-         összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő,

-         ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően egészségre kedvező hatású,

-         szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie,

-          néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni,

-           nem szabad – a szén-dioxid kivételével – idegen anyagot adni a vízhez,

-         a forrás/kút helyén kell palackozni, hogy eredeti tisztaságát és összetételét  megőrizze.

A természetes ásványvízre és az egyéb palackozott vizekre vonatkozó rendeletek

A tudatos fogyasztó számára fontos lehet ismerni azokat a rendeleteket, amelyek meghatározzák a palackozott vizekre vonatkozó fogalom-meghatározásokat, követelményeket.

1.    65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól

2.    59/2006. (VIII. 14.) FVM-EÜM-SZMM együttes rendelet a 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet módosításáról

 A természetes ásványvizek eredete

A föld szilárd kérgét alkotó kőzetekben lévő hézagoknak köszönhetően a felszínre hulló csapadék nagy része a felszín alá szivárog. A homokos talaj minden csapadékot elnyel. A mészkőből álló karsztvidékek hatalmas, tölcsérszerű mélyedései még igen nagy mennyiségű vizet is a mélybe vezetnek, de még a legtömörebb gránit is tartalmaz olyan finom repedéseket, amelyeken keresztül a csapadék beszivárog. Ezek eredményeként az édesvízi készletek döntő, több mint kétharmad része a felszín alatt, a földkéreg erre alkalmas képződményeiben tárolódik, és a lassú szivárgási folyamatok alatt, és hosszú pályák mentén rendkívüli mélységekbe is eljut. A felszín alatti vizek körforgása lassú, szélsőséges esetekben akár a 10 000 évet is elérheti (Nádasi-Udud: Ásványvizek könyve).

A mélybe szivárgás meghatározója a földkérget alkotó rétegek szerkezete, amely kétféle lehet. A vízzáró kőzetek megakadályozzák a víz szivárgását, a víztartó, vagy vízvezető képződmények viszont olyan repedezettséggel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a jelentős mennyiségű víz tárolását. A csapadékvíz oldja a befogadó kőzetben lévő ásványokat, annál is inkább, mivel a csapadékvízben oldott csekély mennyiségű szén-dioxid – a szénsav – növeli az oldó hatást. Attól függően tehát, hogy milyen annak a kőzetnek az összetétele, amelyen a víz átszivárgott, milyen mélyen fekszik a vízadó kőzet – a mélyen lévő víznek magasabb a hőmérséklete, így hatékonyabban oldja az ásványi anyagokat – változik a víz oldott ásványi anyag tartalma, összetétele.

A Kárpát medence területe alatt kiváló minőségű, szennyeződéstől mentes ásványvíz készletek találhatóak, amelyek hazánk kedvező geológiai, hidrogeológiai adottságainak köszönhetően gyakorlatilag kimeríthetetlenek.

A természetes ásványvíz a legtisztább vízforrás

Fentiekből látható, hogy az ásványvizek eredete, földtani előfordulásának sajátosságai lényegében nem különböznek az egyéb felszín alatti vizekétől, az egyetlen, de ez meghatározó különbség, hogy a víz védett, vagy nem védett, un. sérülékeny vízbázisból származik-e. Természetes ásványvíz védett vízadó rétegből származik, és a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül. A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény védett a felszíni szennyeződésekkel szemben. Az egyéb vizek kisebb – nagyobb mértékben szennyezettek lehetnek a következő okok miatt:

1.    A nem védett, sérülékeny vízbázisokból származó vizekbe természetes úton kerülhetnek szennyező anyagok:

-        kommunális vizekből történő átszivárgás miatt szerves anyagok, hormonok, gyógyszerek lebomlási termékei, drogok,

-        természetes üledékek eróziója, a gyárakból, szemétlerakókból történő kiszivárgás révén szervetlen anyagok, különböző fémek,

-        üvegfeldolgozó, elektronikai üzemek hulladékainak elszivárgásakor azbeszt,

-        vegyi, műanyag, vagy kőolaj-feldolgozó üzemekből illó szerves vegyületek, benzol és benzolszármazékok, szerves klórvegyületek,

-        mezőgazdasággal foglalkozó területeken növényvédőszerek,  szermaradványok, 

-          stb.

2. A vezetékes víz összetételének nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie, de sok esetben azért, hogy ezeket a követelményeket elérjék, illetve, hogy megakadályozzák, hogy a vezetékekben a víz kémiai és mikrobiológiai minősége romoljon, a vizet vízkezelő üzemekben kezelni, fertőtleníteni kell. A fertőtlenítési eljárás közben a fertőtlenítő szerből – klór, klóramin – kis mennyiségben melléktermékek keletkeznek, amelyek az egészségre nézve nem károsak ugyan, de a vizet kellemetlen ízűvé, illatúvá teszik

A természetes ásványvíz eredendően tiszta, a vezetékes víz kezelés, tisztítás eredményeként lesz tiszta. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy a természetes ásványvíz "bio termék", hiszen emberi beavatkozás, kezelés, idegen anyag hozzáadása nélkül, eredeti állapotában kerül a fogyasztó elé. De a háztartásokban, a csapból kifolyó vizet sem kell tovább tisztítani, mert azt a vízművek már megtette.

A természetes ásványvíz egészségre kedvező hatású

Az emberi szervezetből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán naponta átlagban 2,4 liter víz távozik, amit pótolni kell. A napi folyadék szükséglet közel felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz. Erre a célra a legideálisabb a természetes ásványvíz fogyasztása.

A természetes ásványvizeknek elsődleges táplálkozástani és fiziológiás szerepük van a szervezet vízháztartásának fenntartásában. Befolyásolják az ionháztartást, az ozmózis viszonyokat, az elektrolit- és sav-bázis egyensúlyi folyamatokat. Összetételének, különleges oldóképességének, stabilitásának alapján az ásványvíz akár funkcionális élelmi anyagnak is tekinthető. Ez azt jelenti, hogy mint ahogyan a vitaminokat, úgy az ásványi anyagokat sem tudja a szervezet önmaga előállítani. Rendkívül fontos, hogy ezeket az anyagokat a táplálkozás révén juttassuk a szervezetbe.  

A természetes ásványvíz oldott formában – úgy, ahogyan azt a szervezet jobban képes hasznosítani – tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat. Így, amikor szomjúságunk oltására ásványvizet iszunk, biztosítjuk szervezetünk ásványi anyag szükségletét.

A magyar ásványvizek ásványi anyagban gazdag ásványvizek, oldott ásványianyag-tartalmuk 500 – 2500 mg/liter érték között van. Ugyanakkor megtalálhatóak az alacsony ásványi anyag tartalmú vizek is, így mindenki kedvére választhat, kevesebb, vagy több ásványi anyagot tartalmazó vizet igyon.

Ásványi anyagra minden korosztálynak szüksége van, fokozottan szükségesek azonban fiatal korban, a terhes- és szoptató anyák számára, sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek, akiknek nagy a folyadékvesztesége, de a stressz helyzetnek kitéve lévő, vezető beosztásban dolgozóknak is. Fontos idős korban, amikor felgyorsul a csontritkulás kialakulásának folyamata, amikor az ember szomjúságérzete fokozatosan csökken, egyre kevesebb folyadékot fogyaszt, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a szervezet kiszárad, emésztési zavarok lépnek fel, a vér besűrűsödik, megnő a trombózis veszélye.

A kalcium és a magnézium a csontok és a fogak fontos alkotóelemei, megakadályozzák a csontritkulás kialakulását, de feladatuk van a véralvadásban, a sejtmembrán épségének a fenntartásában, részt vesznek egyes enzimek működésében, a fehérje- és szénhidrát anyagcserében, szükségesek az izmok – beleértve a szívizmot is – működéséhez, stb. A foszfor szintén fontos építő eleme a csontoknak és a fogaknak, nagy jelentősége van az anyagcsere folyamatokban, az energia tárolásában.  A kálium főleg az izmok működését biztosítja, de a nátriummal együtt részt vesz a szervezet folyadék-háztartásának szabályozásában, valamint a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában. A króm fokozza az inzulin hatását, a vas a vörösvérsejtek képződését segíti elő, megakadályozza a vérszegénység kialakulását. A kobaltnak a vérképződésben van szerepe, a mangán a fehérje- szénhidrát- és zsír-anyagcserében vesz részt, a réz az oxidációs-redukciós folyamatokban, a cinknek jelentős szerepe van a sebgyógyulásban, stb.

A hidrogén-karbonát a szervezetben lúgosító hatást fejt ki és így befolyásolja a sav-lúg egyensúlyt. Jó hatással van a gyomorsav túltengés okozta megbetegedésekre, a gyomor-égésre, illetve tisztítja a hugyutakat, megakadályozza a vesekő kialakulását. A szulfát minden fehérje és néhány enzim alkotó eleme, a haj, köröm, bőr erősségét befolyásolja. A fluor a fogszuvasodás kialakulását akadályozza meg, a jód a pajzsmirigy hormonok termelődése szempontjából fontos mikroelem. A metabórsav élettani jelentősége elsősorban a kalcium-, a magnézium- és a D-vitamin anyagcserében van. A bór hatására a vizeletben csökken a kalcium- és a magnézium-, fokozódik a foszfor kiválasztása.

A különböző ionok a szervezetben főleg szerves anyagokhoz, fehérjékhez, enzimekhez kötődve, katalizátorként vesznek részt az anyagcsere folyamatokban.  Ez nem jelenti azt, hogy a szervezet csak a szerves kötésben lévő ásványi anyagokat tudja hasznosítani. A szervetlen sók ugyanúgy felszívódnak, mint a szerves vegyületek, biztosítva a szükséges ásványi anyag mennyiséget. Sőt, a szervetlen sókat az 1800-as évek második felében, Németországban homeopátiás gyógyszerként, a "szervezet élettani funkcionális szereként" is alkalmazták.

Végül a természetes ásványvizeknek kedvező összetételük, jó ízük és kiváló szomjoltó tulajdonságuk mellett igen nagy előnyük más italokkal szemben az energiamentesség. Napjainkban, amikor világszerte egyre nagyobb gondot okoz az elhízás, az emberek túlsúlyossága egyre több betegség okozója, nagyon nagy egészségügyi értéke van annak, hogy az egészséges életmódot figyelembe vevőktől a fogyókúrázókig, minden korosztály fogyaszthatja az ásványvizet felesleges energia bevitel nélkül.

A természetes ásványvíz összetétele ismert

A természetes ásványvíz fogalom-meghatározásából látható, hogy széleskörű vizsgálatok elvégzése után lehet csak egy vizet ásványvíznek nevezni. Ezekkel a vizsgálatokkal meg kell határozni a víz kationjainak és anionjainak mennyiségét, nyomelem tartalmát – azoknak az elemeknek a mennyiségét, amelyek nagyon kis koncentrációban fordulnak elő a vízben, de élettanilag nagyon fontosak lehetnek, továbbá a különböző szerves, radioaktív tulajdonságú vegyületek mennyiségét, a víz alkotóelemeinek relatív izotóp szintjét, bizonyos alkotóelemeinek toxicitását, figyelembe véve a megengedett határértékeket.

Természetesen a vezetékes víz összetételét is megvizsgálják ugyan ilyen alapossággal. De amíg az adott ivóvíz összetételét csak a vízmű ismeri, a palackozott természetes ásványvíz összes ásványi anyag tartalmát és jellemző, nagyobb mennyiségben előforduló összetevőinek mennyiségét fel kell tüntetni a termék címkéjén, így az mindenki számára hozzáférhető, megismerhető.

A természetes ásványvíz korlátlan mennyiségben fogyasztható

Tekintettel arra, hogy minden ásványvíz minőségének meg kell felelnie a fogalom-meghatározásban ismertetett követelményeknek, valamennyi "természetes ásványvíz" kiváló minőségű, tiszta víz, amelyet minden egészséges ember korlátozás nélkül fogyaszthat. Egészségre gyakorolt hatása szempontjából egyébként az is teljesen mindegy, hogy szénsavas vagy szénsavmentes ásványvizet iszunk, ki-ki ízlése szerint választhat. A szénsav gyenge sav, étvágygerjesztő hatása van, segíti az emésztést, így nem, hogy káros lenne, hanem kifejezetten kedvező.

Nem szükséges az sem, hogy váltogassuk a különböző ásványvizeket, nyugodtan ihatjuk huzamosabb ideig is kedvenc ízű ásványvizünket. A természetes ásványvizek között különbséget tenni az ízük alapján lehet, mivel azt a vízben oldott ásványi anyagok mennyisége, az egyes összetevők egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Ennek következtében ízük sokféle, a teljesen semlegestől a jellegzetes, karakteres ízig sokféle változatban. Mindenki megtalálhatja az ízlésének és szükségleteinek leginkább megfelelő ásványvizet.

Egészen más a helyzet valamilyen betegség esetén. A beteg emberek – betegségüktől függően – nem fogyaszthatnak bármilyen élelmiszert. De ugyanúgy nem ehetnek, mint nem ihatnak akármit. A cukorbeteg nem ehet cukortartalmú élelmiszert, a lisztérzékeny liszttartalmút, az emésztési betegségben szenvedő a nehezen emészthető, un. "nehéz ételeket" babot, káposztát, a magas vérnyomásban szenvedő zsíros húsokat, szalonnát, akinek magas a koleszterin szintje, sok tojást, stb. Ugyanígy a vesekő-képződésre hajlamos ember ne igyon túl magas kalcium és magnézium tartalmú ásványvizet, a magas vérnyomásban szenvedő nagy nátriumtartalmú vizet, viszont lúgos kémhatásút igyon az, akinek gyomorsav túltengése van, sok kalciumot és magnéziumot tartalmazó vizet a csontritkulásban szenvedő, és így tovább. A gyomorbeteg, akinek nem záródik jól a gyomorszája, szénsavmenetes vizet igyon, akinek kevés a gyomorsava, szénsavasat.

Vagyis, a beteg ember konzultáljon az orvosával, milyen ásványvizet ihat, az egészséges ember bármelyik ásványvizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatja.

A természetes ásványvíz ásványi anyag összetételéről és az ásványi anyagok mennyiségéről

Tisztában kell lenni azzal, mit jelent az, hogy egy ásványvíz "sok", vagy "kevés" ásványi anyagot, kationt vagy aniont tartalmaz.

Nézzük pl. a kalciumot. A természetes ásványvízre vonatkozó rendelet szerint az az ásványvíz nevezhető "kalcium tartamúnak", amelyiknek kalcium tartalma több, mint 150 mg/liter. Az ásványi anyagok felnőttek számára egészségügyi szakemberek által ajánlott napi mennyiségét a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú előírása tartalmazza. Az előírás szerint a kalcium napi ajánlott mennyisége 800 mg. Ahhoz, hogy ez a mennyiség a szervezetünkbe jusson, naponta 5 – 6 liter nagy kalciumtartalmú ásványvizet kellene meginni, ami teljesen irreális fogyasztás. Természetesen más élelmiszerek is tartalmaznak kalciumot, tehát kevesebb víz fogyasztásával is biztosítani tudjuk a kellő mennyiségű kalciumot, nem kell, és nem is lehet ilyen sok vizet naponta meginni. De, ha a reális 1 – 1,5 liter vizet isszuk meg naponta, amennyit minden embernek innia kellene, akkor 150 – 225 mg/liter kalcium jut a szervezetünkbe, az ajánlott érték kb. 25 %-a. Teljesen téves tehát azt állítani, hogy a sok ásványi anyagot tartalmazó ásványvizek rendszeres fogyasztása nem csak, hogy nem egészséges, de kifejezetten káros, mert túl sok ásványi anyag rakódik le s szervezetünkben. Nem, hogy túl sok lenne az ásványvíz-fogyasztással a szervezetbe jutó ásványi anyagok mennyisége, hanem az ajánlott mennyiségnek csak egy része, nyugodtan fogyaszthatunk tehát egyéb, ásványi anyagot is tartalmazó élelmiszert.

Vagy vegyük a nátriumot, amelyről nem igaz, hogy csak káros hatása van, hiszen szükséges a szervezet folyadék-háztartásának szabályozásához, valamint a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásához. A nátrium ajánlott napi mennyisége 2.000 mg. 10 liter nagy – több, mint 200 mg/liter – nátrium tartalmú ásványvizet kell meginni ennek a mennyiségnek az elfogyasztásához. És ez csak az ajánlott mennyiség, nem a napi megengedett, vagy pláne, az egészségügyi kockázatot jelentő mennyiség. A legtöbb ásványvíz nátrium tartalma egyébként lényegesen kevesebb, 100 mg/liter érték alatt van. Természetesen a nátrium só formájában sok élelmiszerrel bekerül a szervezetünkben, és a túl sok fogyasztása valóban káros, főleg a szív és érrendszeri betegségben, magas vérnyomásban szenvedők számára. Ezért az ilyen beteg emberek ne igyanak nagy nátriumtartalmú ásványvizeket, hanem az alacsony, kevesebb, mint 20 mg/liter nátriumot tartalmazó vizeket. De az egészséges ember nyugodtan ihatja bármelyik ásványvizet, nem kerül a szervezetébe káros mennyiségű só, még akkor sem, ha az ételeit is megsózza. Sok liter ásványvizet kell meginni ahhoz, hogy annyi só kerüljön a szervezetünkbe, mint amikor egy tányér paprikás krumplit megsózunk!

A szervezet számára káros anyagmennyiségek

A "sok" fogalmához hasonlóan azt is jól meg kell gondolni, mi a "káros" anyagmennyiség. Nagyon sok anyag kedvező, vagy káros hatása az adagolt mennyiségtől függ: nem mérgező, sőt, kedvező hatású, amennyiben mennyisége egy bizonyos szint alatt van, viszont egy nagyobb mennyiség felett káros hatással lehet az egészségre.

Nézzük például az antimont. Az antimon a földkéregben – pl. a talajban, a kőzetekben – természetes módon előforduló kémiai elem, így az ásványvizekben is megtalálható. Antimonvegyületeket régóta alkalmaznak a gyógyászatban, pl. két antimontartalmú gyógyszert is használnak a sejten belüli élősködők előidézte fertőzés kezelésére. Ugyanakkor az antimon bizonyos koncentráció felett rákkeltő hatású lehet.

Ezért az egészségügyi szakemberek alapos klinikai vizsgálatokkal, kísérlet sorozatokkal meghatározzák azt a mennyiséget, amely nagy biztonsággal veszélytelen – ez a megengedett napi bevitel egy átlagos testsúlyú felnőtt ember számára. Ennek az értéknek az alapján határozzák meg azután – az élelmiszer napi átlagfogyasztását figyelembe véve – azt a határértéket, amely az adott anyagból az élelmiszerben előfordulhat.

A természetes ásványvízre nézve szintén meghatározták, hogy azok az elemek, amelyek nagyobb mennyiségben károsak lehetnek az emberi szervezet számára, milyen koncentrációban lehetnek jelen a vízben, hogy az biztonságosan fogyasztható legyen.

A természetes ásványvíz és a gyógyvíz közötti különbség

A természetes ásványvizet nem szabad összekeverni a gyógyvízzel. A gyógyvizek is ásványvizek, de olyan ásványvizek, amelyeknek klinikailag bizonyított gyógyhatásuk van. Természetesen ezeknek a vizeknek az összetétele lényegesen különbözik a természetes ásványvizek összetételétől – ezért rendelkeznek gyógyhatással.

-          A természetes ásványvíz élelmiszer, a gyógyvíz gyógytényező.

-         A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma 500 – 2.500 mg/liter érték között van, a gyógyvizeké 25 – 30.000 mg/liter, esetenként még ennél is több.

-         A természetes ásványvizeket bármelyik egészséges ember korlátozás nélkül ihatja, a gyógyvizet csak orvosi utasításra, az orvos által meghatározott gyógyvizet, az orvos által javasolt mennyiségben és gyakorisággal fogyaszthatja.

Mit kell tudni a természetes ásványvízről

1.   A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény védett a felszíni szennyeződésekkel szemben.

2.   Azon kívül, hogy védett vízadó rétegből származik, a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül.

3.    Mivel eredendően tiszta, tisztítást nem igényel

4.    Több ezer éven keresztül szűrődött abba a vízadó rétegbe, ahonnan kitermelik

5.    Minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől mentes

6.    Kezeletlen, emberi beavatkozástól mentes

7.   Természetes, semmiféle idegen, hozzáadott anyagot nem tartalmaz

8.    A szén-dioxid nem idegen anyag, a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmazza

9.    Az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.

10.   Összetétele állandó és ismert

11.    A természetesen előforduló összetevők mennyisége szigorú határértékeknek felel meg

12.   Nem tartalmaz az emberi szervezet számára káros anyagot

13.   Jó ízű

14.   Energiamentes

15.   Egészséges ember bármelyik ásványvizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatja

16.   A "természetes ásványvíz" megnevezést egészségügyi hatóság engedélyezi

17.Minden természetes ásványvíz kifogástalan minőségű, különben nem kapná meg az elismerést

18.  Különbséget tenni az ásványvizek között ásványi anyag tartalmuk, összetételük, ennek következtében ízük alapján lehet.

Igaz-e, hogy a mértéktelen, és válogatás nélküli ásványvíz-fogyasztás kockázatot jelent?

Nem igaz

Csak az a víz nevezhető "természetes ásványvíznek", amelyik eredete, összetétele, egészségre gyakorolt hatás alapján – még nagy mennyiségben is – korlátlanul fogyasztható. Ezt egészségügyi hatóság elismerő okirata bizonyítja. Ha bármilyen mértékű fogyasztása kockázatot jelentene, nem lehetne természetes ásványvíznek nevezni. Ezért az ásványvizeket nem kell "válogatni", legfeljebb ízük alapján.

Igaz-e, hogy a válogatás nélküli és mértéktelen ásványvíz-fogyasztás a fogyasztó eredeti szándékával (egészséges ivóvíz) ellentétes hatást eredményez

Nem igaz

Még szélsőségesen nagy és "mértéktelen" ásványvíz-fogyasztás sem lehet a fogyasztó számára veszélyes, nem veszélyezteti az egészséget. Nem okoz felesleges fluor-bevitelt, nátrium-túladagolást, vesekőképződést, stb. Ha ezek a veszélyek fennállnának, a víz nem kapná meg a természetes ásványvízként való elismerést

Igaz-e, hogy az ásványvizet fogyasztók nem részesülnek biztonságos tájékoztatásban

Nem igaz

Minden palackozott ásványvíz címkéjén megtalálható a víz összes oldott ásványi anyagtartalma, valamint a jellemző összetevők minősége és mennyisége. Ennek alapján bárki – a betegek is – kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb ásványvizet. Betegek kérjék ki orvosuk tanácsát!

Nincs forgalomban ellenőrizetlen, ismeretlen összetételű természetes ásványvíz.

Szükséges-e az ásványvizet fogyasztók különleges felvilágosítása, tájékoztatása

Nem szükséges

A palackozott természetes ásványvíz ugyanolyan élelmiszer, mint a kenyér, vagy szalonna, vagy szeszes ital. A kenyérre sincs ráírva, hogy lisztérzékenyek, vagy cukorbetegek nem fogyaszthatják, vagy, hogy a szalonnára, hogy a szív és érrendszeri betegségben szenvedőknek nem tanácsos fogyasztani, a sózott heringre, hogy magas vérnyomású betegek ne egyék, vagy a szeszes italra, hogy terhes nők, vagy gyerekek, vagy autóvezetők ne igyák, stb. Miért kellene akkor a természetes ásványvizet fogyasztó különböző betegeket figyelmeztetni.

Igaz-e, hogy a megnövekedett ásványvíz-fogyasztás következtében lényegesen csökkent a vezetékes víz fogyasztása

Nem igaz

Egy átlagember naponta 120 – 140 liter vezetékes vizet fogyaszt. Ebből

-          WC használatra              50-55 litert,

-          Fürdésre                        40-45 litert,

-          Mosásra                         15-20 litert,

-          Mosogatásra           10-15 litert,

-          Ivásra, főzésre                  4-5 litert

2007. évben az egy főre eső ásványvíz-fogyasztás 105 liter volt – ebből számolva az egy napra eső fogyasztás 0,3 liter. Ha figyelembe vesszük, hogy a csecsemők, kis gyerekek kevesebbet isznak, mint a felnőttek, bőven számolva sem iszunk meg ásványvízből fejenként 0,6 – 0,8 liternél többet. Mennyivel csökkenti ez a napi 120 – 140 liter csapvíz-fogyasztást! A mérési hibát sem éri el!

Igaz-e, hogy a gyógyvíz csak szakorvosi kontroll mellet fogyasztható

Igaz

A gyógyvizek összetétele lényegesen különbözik a természetes ásványvizek összetételétől – ezért rendelkeznek gyógyhatással. Összes ásványi anyag tartalmuk több tízszerese az ásványvizekének, ezért csak korlátozott, az orvos által ajánlott mennyiségben fogyaszthatóak.

Van-e különbség a természetes ásványvíz és a gyógyvíz között

Van

A természetes ásványvíz élelmiszer, a gyógyvíz gyógytényező, gyógyhatással rendelkező ásványvíz.

Igaz-e, hogy a tisztított víz egészségesebb, mint a természetes ásványvíz

Nem igaz

1.    A természetes ásványvíz eredendően tiszta, a tisztított víz valamilyen tisztítási eljárás eredményeként lesz az.

2.    A természetes ásványvíz természetes, a tisztított víz kezelt élelmiszer

3.    A természetes ásványvíz ugyanúgy nem tartalmaz káros anyagokat és kórokozókat, mint a tisztított víz

4.    A tisztított vízben – a tisztítási eljárástól függően – csökken a víz hasznos összetevőinek mennyisége