Kevés olyan élelmiszer van ma Magyarországon, amelynek az egy főre eső fogyasztása évről-évre olyan nagymértékben növekedik, mint a palackozott természetes ásványvízé. (nagyításhoz kattintson a képre)


Az ásványvíz-fogyasztás kezdetben igen alacsony értékű volt, messze elmaradt a nagy ásványvíz-fogyasztással rendelkező országokhoz képest, majd lassan, de növekedésnek indult, és mára látványos fejlődést ért el.  A nyolcvanas években, de még a kilencvenes évek elején is az egy főre eső fogyasztás stabilan 3 liter/fő/év körül volt. 1993-ban kezdett a fogyasztás dinamikusan - évente 20 - 30 %-al - növekedni, és 2016-ban elérte az évi, fejenkénti 121 litert. A hazai ásványvízfogyasztás ezzel az értékkel az Európai Unión belül az első öt ország között van (lásd az EU országainak az ásványvízfogyasztását bemutató diagramot).

A hazai ásványvíz fogyasztás emelkedésének egyik oka az, hogy az emberek egyre inkább felismerik az egészséges táplálkozás fontosságát, értékelik az ásványvíz kedvező táplálkozás-fiziológiai tulajdonságait. Az ásványvíz elvesztette korábbi luxus jellegét, és mindennapi fogyasztási cikk lett. Továbbá az ásványvíz palackozó cégek nagy gondot fordítanak a fogyasztók tájékoztatására. Megismertették - és teszik ezt jelenleg is, nem csak egyéni, hanem a Szövetségünk által irányított közösségi marketing eszközeivel is - a fogyasztókkal a természetes ásványvíz egészségre kedvező tulajdonságait.

A magyarok - az osztrákokhoz, németekhez, csehekhez hasonlóan – egészen 2016. évig a szén-dioxiddal dúsított vizeket kedvelték jobban, míg a franciák, olaszok, spanyolok a szénsavmentes ásványvizeket. 2016-ban megfordult az arány, és az összesen fogyasztott ásványvíz 51 %-a volt a szénsavmentes ásványvíz. Egészségre gyakorolt hatása szempontjából egyébként teljesen mindegy, hogy szénsavas vagy szénsavmentes ásványvizet iszunk, ki-ki ízlése szerint választhat.

A hazai palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, ezen kívül palackozott forrásvíz, ivóvíz, és különféle dúsított, illetve ízesített vízalapú ital van forgalomban (az ízesített vizeket ez évtől a szénsavas üdítőitalok közé soroljuk).

Az ásványvíz piacon jól megfér a hazai víz az import vízzel, az alacsonyabb ásványianyag-tartalmú az ásványi anyagban gazdagabb vizekkel. Az élelmiszerbolt-hálózatban a 0,5 - 1,5 literes kiszerelés, a vendéglátóhelyeken a 0,25 - 0,33 - 0,5 literes kiszerelés a legkedveltebb. A hagyományos, nagy márkák az egész országban kaphatóak, a kevésbé ismert, új vizek a palackozó vonzáskörzetében, színesítve, bővítve a választékot. Árukat befolyásolja többek között ismertségük – a nevesebb vizek árát megnöveli a marketing költsége -, és jelentős mértékben a szállítási költség, amely ásványvizek esetében relatíve magas érték. 


Alkoholmentes italgyártás

Az alkoholmentes italok közül az egyes italfajták egy főre eső fogyasztásának %-os megoszlását a következő táblázat tartalmazza (Az alkoholmentes italok fogyasztási adatai részletesen a  www.italszovetseg.hu honlapon, a gyümölcslevek, üdítőitalok oldalon találhatóak):

 

Ásványvízfogyasztás az EU-ban 2016-ban (liter/fő)

 

Miért jó természetes ásványvizet fogyasztani?

Természeténél fogva eredendően tiszta, természetes eredetű, semmiféle idegen, hozzáadott anyagot nem tartalmaz. Az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket. 

 

Korlátlanul fogyaszthatjuk-e a természetes ásványvizeket?

Egészséges ember bármelyik természetes ásványvizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatja. Csak az a víz nevezhető "természetes ásványvíznek", amelyik eredete, összetétele, egészségre gyakorolt hatás alapján – még nagy mennyiségben is – korlátlanul fogyasztható. Ezt egészségügyi hatóság elismerő okirata igazolja. Ha bármilyen mértékű fogyasztása kockázatot jelentene, nem lehetne természetes ásványvíznek nevezni.  

 

Mi a különbség az egyes palackozott természetes ásványvizek között ?

Különbséget tenni az ásványvizek között ásványi anyag tartalmuk, összetételük, ennek következtében ízük alapján lehet.

 

Melyik a legjobb ásványvíz ?

Nincs legjobb, jó vagy kevésbé jó természetes ásványvíz, és nincs két egyforma természetes ásványvíz sem. A különbség összetételükből adódik, mely karakterüket határozza meg. Minden természetes ásványvíz védett vízadó rétegből származik, így mentes a környezeti szennyeződésektől, természeténél fogva, eredendően tiszta, így a legalkalmasabb szervezetünk biológiai vízigényének kielégítésére.

 

Mi a különbség a természetes ásványvíz és a gyógyvíz között ?

Alapvető különbség, hogy a természetes ásványvíz élelmiszer, a gyógyvíz pedig gyógytényező, gyógyhatással rendelkező ásványvíz.
A gyógyvizek összetétele lényegesen különbözik a természetes ásványvizek összetételétől – ezért rendelkeznek gyógyhatással. Összes ásványi anyag tartalmuk több tízszerese az ásványvizekének, ezért csak korlátozott, az orvos által ajánlott mennyiségben fogyaszthatóak.

 

Melyik víz egészségesebb a természetes ásványvíz vagy a tisztított víz?

A természetes ásványvíz eredendően tiszta, a tisztított víz valamilyen tisztítási eljárás eredményeként lesz az. A természetes ásványvíz természetes, a tisztított víz kezelt élelmiszer.A természetes ásványvíz ugyanúgy nem tartalmaz káros anyagokat és kórokozókat, mint a tisztított víz.
A tisztított vízben – a tisztítási eljárástól függően – csökken a víz hasznos összetevőinek mennyisége.
A természetes ásványvíz emberi kéz beavatkozás nélkül kerül palackozásra, eredendő tisztaságát palackba zártan is megőrizve.
A fentiek alapján meg is kapjuk válaszunkat a feltett kérdésre. 

 
Mit jelent a Dús, Enyhe és Csendes megnevezés?

A természetes ásványvizek szén-dioxid tartalmára vonatkozik.

Dús:        6-7 g/l szén-dioxidot tartalmazó természetes ásványvíz

Enyhe:    2-4 g/l szén-dioxidot tartalmazó természetes ásványvíz

Csendes: 0 vagy 1 g/-nél kevesebb szén-dioxidot tartalmazó természetes ásványvíz, gyakorlatilag szénsavmentes

 

Egészségtelen-e a szénsavas ásványvíz?

Nem. A szénsav gyenge sav, nem károsítja a szervezetet. Jobban oltja a szomjúságot, étvégygerjesztő hatása van, segíti az emésztést. Mindenki izlése szerint választhatja a szénsavval dúsított, a szénsavval enyhén dúsított, vagy a szénsavmentes változatot.

 

Igaz-e, hogy az ásványvizekben szervetlen formában található ásványi anyagokat az emberi szervezet nem tudja hasznosítani?

Nem. Tudományos kutatások igazolták, hogy a szervezet az oldott formában előforduló ásványi anyagokat jobban képes hasznosítani, mint a gyümölcsökben, vagy a zöldségekben lévő, szerves kötésű ásványi anyagokat.

Szerző: Bikfalvi istvánné dr. 

A sajtóban a közelmúltban többször is szerepelt a hír, hogy a Heidelbergi egyetem kutatói közzétették egy vizsgálatsorozat eredményét, amely szerint több PET palackba csomagolt ásványvízben antimon nyomokat mutattak ki. Az antimon természetes módon több helyen előfordul a természetben – pl. a talajban, a kőzetekben – így az ásványvizekben is megtalálható, de a PET palackból is kioldódhat.

Szerző: Stephen Edberg professzora.

A Yale egyetem professzora, Stephen Edberg, nemrég cikket jelentetett meg a Washington Times-ban, amely a csapvíz és a palackozott víz közötti különbségekkel foglalkozik, különös tekintettel a biztonságra és a minőségre. Bár a cikkben közölt megállapítások nem vonatkoznak teljes mértékben az európai, természetes eredetű palackozott vizekre, de a csapvíz elosztási rendszerére vonatkozó kritikák teljes mértékben helytállóak. 
Stephen C. Edberg*

Szakirodalmi áttekintés Összeállította: Dr. Biró György az orvostudomány doktora, ny. egyetemi tanár. Az ásvány- és gyógyvizek elfogyasztásánál, ivókúráknál az emésztőrendszerből történő felszívódás az első lépcsője annak, hogy a vízben lévő makro- és mikroelemek bekerüljenek az ember szervezetének anyagcseréjébe, és kifejthessék jellemző élettani hatásukat. Nyilvánvaló, hogy a felszívódás ennek a folyamatnak lényegi eleme, amelyre az összes többi biológiai jelenség felépülhet.

A természetes ásványvíz fogalom-meghatározásából látható, hogy széleskörű vizsgálatok elvégzése után lehet csak egy vizet ásványvíznek nevezni. Ezekkel a vizsgálatokkal meg kell határozni a víz kationjainak és anionjainak mennyiségét, nyomelem tartalmát – azoknak az elemeknek a mennyiségét, amelyek nagyon kis koncentrációban fordulnak elő a vízben, de élettanilag nagyon fontosak lehetnek, továbbá a különböző szerves, radioaktív tulajdonságú vegyületek mennyiségét, a víz alkotóelemeinek relatív izotóp szintjét, bizonyos alkotóelemeinek toxicitását, figyelembe véve a megengedett határértékeket.