Szakirodalmi áttekintés Összeállította: Dr. Biró György az orvostudomány doktora, ny. egyetemi tanár. Az ásvány- és gyógyvizek elfogyasztásánál, ivókúráknál az emésztőrendszerből történő felszívódás az első lépcsője annak, hogy a vízben lévő makro- és mikroelemek bekerüljenek az ember szervezetének anyagcseréjébe, és kifejthessék jellemző élettani hatásukat. Nyilvánvaló, hogy a felszívódás ennek a folyamatnak lényegi eleme, amelyre az összes többi biológiai jelenség felépülhet.

A Mineralbrunnen szaklap 2005. 10. 27. számában megjelent cikk szakértőt kérdez meg, valóban megterhelő-e a szervezet számára az ásványi anyagokban gazdag víz, és mi az ún. "Vincent-elmélet". Manapság egyre alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizeket kínálnak – többnyire az interneten keresztül, valamint a „Vízszemináriumoknak” nevezett bemutató előadásokon.

A különböző ionok a szervezetben főleg szerves anyagokhoz, fehérjékhez, enzimekhez kötődve, katalizátorként vesznek részt az anyagcsere folyamatokban. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezet csak a szerves kötésben lévő ásványi anyagokat tudja hasznosítani. A szervetlen sók ugyanúgy felszívódnak, mint a szerves vegyületek, biztosítva a szükséges ásványi anyag mennyiséget. Sőt, a szervetlen sókat az 1800-as évek második felében, Németországban homeopátiás gyógyszerként, a "szervezet élettani funkcionális szereként" is alkalmazták.

A természetes ásványvíz, melyet védett vízadó rétegből nyerünk, olyan állapotában kerül a palackokba, ahogyan azt a természet megalkotta. Fontos, hogy a kinyerés és a palackozás során, a víz ne veszítse el eredeti kémiai tulajdonságát, megőrizze tisztaságát, mikrobiológiai állapotát.

 Garantáltan tiszta forrásból. Az ásványvíz a föld alatti, szennyeződésektől mentes vízrétegekből származik, termelését szigorú előírások szabályozzák. Az egyes források, kutak hatóságilag elismertek, a termék minősége pedig folyamatosan ellenőrzött. A palackozott termékek címkéi adnak felvilágosítást az ásványvíz összetételére, jellegére vonatkozóan.
Minden külső szennyeződéstől és emberi beavatkozástól mentes a földkéreg védett víztároló rétegéből származó természetes ásványvíz. Az emberi életműködés szempontjából hasznos ásványvizek - az ember számára kedvező összetételű és mennyiségű ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket tartalmaznak.  Kedvező összetétele, jó íze és kiváló szomjoltó tulajdonsága mellett igen nagy előnye más italokkal szemben az is, hogy energiamentes.

Az élelmiszerek egy speciális, eredetében és minőségében garantált fajtája a palackozott ásványvíz. Csak a származási ország illetékes hatósága (Magyarországon a Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság) által hivatalosan is igazolt kémiai összetételű, mikrobiológiai tisztaságú és minőségű ásványvíz palackozható. Ez a hatóság engedélyezi a "természetes ásványvíz" megjelölés használatát a címkén, ami tanúsítja a termék értékes ásványianyag-tartalmát és különleges táplálkozásfiziológiai értékét.

A rendszeres, hivatalos ellenőrzések mellett a palackozó vállalatok saját kémiai és mikrobiológiai laboratóriumaiban folytatott folyamatos ellenőrzések is biztosítják a minőség állandóságát. A természetes ásványvizeket eredeti tisztaságuk és kémiai összetételük megőrzése érdekében közvetlenül a vízkivételi helyen palackozzák.


A forrásvíz

Szintén értékes, nagy tisztaságú természetes élelmiszer. Az ásványvízzel azonos, szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie, összetételének ki kell elégíteni az ivóvízre vonatkozó előírásokat. Az eredet helyén kell palackozni, csak az ásványvízre engedélyezett eljárásokkal szabad kezelni, a szén-dioxidon kívül idegen anyagot nem szabad hozzá adni. Ugyanakkor összetételének nem kell állandónak lenni, és nem kell hivatalosan elismertetni.


Az ivóvíz

Az ivóvíz összetétele nem közismert. Összetétele és élvezeti értéke elsősorban attól a víztől függ, amelyből az adott ivóvizet mesterségesen előállítják. A folyó menti parti kutakból vagy fúrt kutakból nyert vizet fizikai, kémiai és biológiai tisztítással teszik ihatóvá. Az eljárás legfontosabb szempontja, hogy az ivóvíz megfeleljen a vonatkozó rendelet - bizonyos minimális, illetve maximális fizikai, kémiai és biológiai értékeket meghatározó - előírásainak. A kritériumok elsősorban az egészség és a környezet biztonságát szolgálják.
 

Szikvíz

A szikvíz szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet zárt rendszerű technológiában nagy nyomással palackoznak szifonfejjel ellátott szikvizes palackokba vagy szifonfejes felvezető szárral ellátott szikvizes ballonokba.A szikvíz összetett szó, a szik, szikes föld és a víz összekapcsolásával képzett szó. Keletkezésének voltaképpen tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval.
 

 

Dúsított és ízesített vizek

Megnevezésük nem lehet "víz", csak "természetes ásványvíz, vagy forrásvíz, vagy ivóvíz alapú ital", attól függően, hogy milyen vízből készítették. A szabály célja az, hogy ne lehessen ezeket a termékeket összetéveszteni a természetes ásványvízzel, vagy a forrásvízzel. Mesterségesen állítják elő ezeket az italokat úgy, hogy a megnevezésben jelzett vizet engedélyezett adalékanyagokkal és legtöbbször szén-dioxiddal dúsítják, és/vagy különböző aromákkal ízesítik. 


A gyógyvíz

A gyógyvíz olyan felszín alatti természetesen és/vagy védelmi intézkedésekkel védett víztartó rétegből feltárt vagy nyert, természeténél fogva tiszta, mikrobiológiai és kémiai szempontból emberi egészségre ártalmatlan víz, amely oldott ásványi anyag- vagy gáztartalma következtében gyógyhatású, amely azonban a biológiai vízigény kielégítésére nem alkalmas.A természetes ásványvizet nem szabad összekeverni a gyógyvízzel. A gyógyvizek is ásványvizek, de olyan ásványvizek, amelyeknek klinikailag bizonyított gyógyhatásuk van. Gyógyvíz minősítést azok az ásványvizek kaphatnak, amelyek fizikai tulajdonságaiknál vagy kémiai összetételüknél fogva igazoltan gyógyító hatásúak.  Természetesen ezeknek a vizeknek az összetétele lényegesen különbözik a természetes ásványvizek összetételétől – ezért rendelkeznek gyógyhatással. 
 

 

- A természetes ásványvíz élelmiszer, a gyógyvíz gyógytényező.
- A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma hazánkban  400 – 2.500 mg/liter érték között van, a gyógyvizeké 25 – 30.000 mg/liter, esetenként még ennél is több.
-

A természetes ásványvizeket bármelyik egészséges ember korlátozás nélkül ihatja, a gyógyvizet csak orvosi utasításra, az orvos által meghatározott gyógyvizet, az orvos által javasolt mennyiségben és gyakorisággal fogyaszthatja.

 

 

A csapvíz, ásványvíz és forrásvíz alábbi összehasonlítását az Európai Palackozott Víz Szövetség (European Federation of Bottled Waters, EFBW) készítette

 

Szempontok

Csapvíz

Természetes ásványvíz

Forrásvíz


Minőség és biztonság

Szabályozás / jogi keretek

98/83/EC direktíva

(Magyarországon:201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet)

2009/54/EC direktíva, 2003/40/EC direktíva

(Magyarországon: 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet)

Származás

Bármely forrásból származhat

A vízművek által biztosított csapvíz 75 %-a felszíni vizekből származik (Európai viszonylatban)

Csak védett felszín alatti rétegből származhat

Az elismerési eljárás alapja, hogy mennyisége és minősége állandó (e nélkül nem kaphat minősítést és forgalomba hozatali engedélyt)

Szennyeződésmentes eredet.

A vízadó réteg védettsége nem előírás.

 

Természetesség

 

Kémiai és mikrobiológiai kezelési eljárások megengedettek

A fertőtlenítés hozzáadott klór és egyéb adalékanyagok segítségével történik

Sem fertőtlenítés, sem kémiai kezelési eljárások nem megengedettek

Összetétel

Az ásványianyag-tartalma nem állandó

Változó mértékben tartalmaz vegyi anyagokat

Ásványianyag-összetétele állandó és ellenőrzött

Ásványianyag-összetétele állandó, de rendeletileg nem megkövetelt

 

Elosztórendszer

 

Csővezetéken keresztül osztják el:

à minősége a közművek illetve a házon belüli csővezetékek minőségétől függ.à Egyes országokban jelentős a veszteség a csöveken át

A kinyerés helyén palackozzák (tartályban történő szállítása nem megengedett)

Teljes mértékben ellenőrzött folyamat a forrástól a kereskedőig

A vízkivételi helynek és a palackozó helynek egybefüggő zárt rendszert kell alkotnia.

Nyomon-követhetőség

Nem lehet minőségi garancia minden egyes csapnál

Tételazonosító jelölés által nyomon követhető, mint minden más élelmiszer. Minden egyes palack esetében nyomon követhető a víz minősége, összetételi jellemzői, a csomagoló anyag, az előállítás körülményei, stb.


Környezetvédelem

Forrás védettsége

 

A forrás védettségétől függően változó

 

A természetes eredet magas fokú védelme – minden szennyeződéstől mentes

A védett terület akár több ezer hektár is lehet

Tisztaság /

szennyeződés

Tartalmazhat szennyező
anyagokat

-    szennyezett nyers vízből
(nitrát, peszticidek),

-   a kezelésre vagy
fertőtlenítésre használt vegyszerek maradékát (akrilamid, tri- és tetraklóretán),

-   a csővezetékből (ólom,
nikkel, PAH)

Jogi előírás, hogy a forrásnak minden szennyeződéstől mentesnek kell lennie


Fenntarthatóság

Forrás kimerülése

Nem feltétlenül megújuló

Mindig megújuló: kitermelhetőségét csak a természetes folyamatok befolyásolják

Vízkészletre gyakorolt hatás

(“víz-lábnyom”)

Sok elosztórendszernek
jelentős mértékű a vesztesége

Nagyon alacsony a hatása (összehasonlítva a csapvízzel vagy bármely más élelmiszerrel)

Környezetre gyakorolt hatás (“szén-lábnyom”)

Alacsony

Magasabb, mint a csapvízé (a csomagolóanyag gyártás valamint a szállítás miatt), de a teljes hatást folyamatosan csökkentik a csomagolások súlyának minimalizálásával, a szállítás optimalizálásával stb.

Csomagolás

Nincs szükség csomagolásra, kivéve főzés esetén (kutak használatakor)

100 %-ban újrahasznosítható, és az újrahasznosítás aránya egyre növekszik

A gyártók társadalmi felelőssége

 

Az érintettekkel megállapodásokat kötöttek a védett területek fenntartható kezelésére vonatkozóan

Egyéb környezeti hatás

A kémiai kezelések maradék anyagok keletkezését eredményezik (a teljes fogyasztandó mennyiséget kezelik, hogy iható legyen, pedig csak kis része lesz valóban ivóvíz, a nagy részét egyéb célra használják, pl. mosás, fürdés, WC, öntözés)

Elenyésző (az újratölthető palackok mosása miatt)


Egészség

Javasolt napi fogyasztás

1,5 -2 l víz naponta

Hidratáltság minősége

Tudományosan alátámasztott

Egészségügyi előnyök

Nem ismertek

Az összetételtől függő egészségügyi előnyök (lásd 2009/54/EC direktíva, illetve hazai rendelet)

Jelenleg nem ismertek

Biztonság / higiénia

A szennyezettség veszélye létező probléma (különösen rosszul karbantartott vagy régi csővezeték-rendszerek, illetve árvizek és újratöltött vizeskannák használata esetén)

Rendkívül magas biztonsági és higiéniai előírások, amelyeket FVO ellenőrzések is biztosítanak

Forrásánál palackozzák és zárják


Fogyasztók informálása és választási lehetősége

Címkézés

Kevés vagy semmilyen fogyasztói tájékoztatás nincs

Átfogó és kötelező jellegű információátadás (az eredetről, az összetételről stb.)

Kötelező információ

Választási lehetőség

Nincs

Márkák, ízek és összetételek széles választéka

A termék célja

Rendkívül szerteágazó, és nagyrészt nem ivás vagy főzés céljára szolgál

Csak élelmiszerként használt (ivás illetve főzés)

Kényelmesség

Kizárólag a csapon keresztül vagy újratölthető kannákban érhető el (amelyek nem biztosítják a higiéniát)

Higiénikus

Hordozható: a legkülönbözőbb igények kielégítésére a legkülönbözőbb formákban kapható, hogy a fogyasztó egész nap megfelelően hidratált maradhasson


Egyéb

Stratégiai jelentőség

A folyamatos ellátottság nem garantált (pl. árvizek esetén)

Vészhelyzet esetén is életbevágó ellátást biztosít (pl. árvizek, súlyos aszályok, vagy a vezetékes víz forrásának vagy elosztórendszerének szennyeződése esetén)

Ár

Általában nem drága, régiótól függ az ára, viszont hatalmas beruházásra lenne szükség a csővezetékek modernizálása és a veszteségek csökkentése céljából

Drágább a csapvíznél (bár más italoknál olcsóbb), de a források védelme értelmében történt befektetések illetve a befizetett adók a helyi közösséget illetve az államot gazdagítják

Társadalmi jelentőség

 

Munkahelyeket teremt vidéki környezetben

 

 

 

"A kék arany" - sokszor találkozhatunk ezzel a kifejezéssel mely önmagában, ellentmondást rejt.

Hisz a víz színtelen, csupán a fények játéka teszi kékké, zölddé és varázsolja a szivárvány színeivé, mint ahogyan a gyémánt csiszolatai is ezt teszik, a rajta megtörő fénynyalábokkal.

KINCS ? Igen. 

Amikor ásványvizet iszunk, el sem tudjuk képzelni, milyen kincset tartunk a poharunkban!

Képzeljük akkor el, hogy a természet egy kis nyugodt szigetén vagyunk és a messzi múltban, évezredekkel ezelőtt, egy vízcseppet látunk lehullani. Ez a parányi vízcsepp, melyben az egész világ rejlik, elindul hosszú útján. Magában rejti a természet apró csodáit, a nyugalmat, a tisztaságot és egyben a természet, az élet lüktetését is.

 

 

 
A Földet alkotó kőzetek mélyébe beszivárog, azokon átszűrődve, hosszabb-rövidebb időt tölt el ott, hogy tovább gazdagodjon, a kőzetekben rejlő ásványok apró részecskéivel. A természet állandó körforgását követve, több ezer évután, ismét a felszínre érkezik, amelyben az ember is segítségére siet, de vigyázva, hogy érintetlenül, olyan tisztán és gazdagon kerüljön  a poharunkba, ahogyan azt a természet megalkotta.

 

 

 

Ha most iszunk egy pohár természetes ásványvizet,mi is átélhetjük e csodálatos utazás élményeit,és élvezhetjük természet alkotását. 

 

 

 

A természetes ásványvíz fogalom-meghatározása

A természetes ásványvíz Magyarország nemzeti kincse, nagyon értékes, egészséges, eredeténél fogva tiszta, minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől és emberi beavatkozástól mentes, természetes élelmiszer. A táplálkozási, valamint általánosan az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.

Szigorú követelményeknek kell megfelelnie egy víz minőségének ahhoz, hogy természetes ásványvíznek nevezhessék, és ezt a megfelelőséget hivatalos hatóság, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság elismerése bizonyítja. Csak az a víz lehet – úgy a hazai, mint az Európai Unió rendelete szerint – természetes ásványvíz, amely:

- védett vízadó rétegből származik, 
- eredendően tiszta, szennyeződésmentes,
- összetétele ismert és állandó,
- összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő,
- ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően egészségre kedvező hatású,
- szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie,
-  néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni,
-  nem szabad – a szén-dioxid kivételével – idegen anyagot adni a vízhez,

 
Mit érdemes tudni a természetes ásványvízről

1 A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény - a vízadó réteg - védett a felszíni szennyeződésekkel szemben.
2 Azon kívül, hogy védett vízadó rétegből származik, a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül.
3 Mivel eredendően tiszta, tisztítást nem igényel.
4 Több ezer éven keresztül szűrődött abba a vízadó rétegbe, ahonnan kitermelik.
5 Minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől mentes.
6 Kezeletlen, emberi beavatkozástól mentes.
7 Természetes, semmiféle idegen, hozzáadott anyagot nem tartalmaz.
8 A szén-dioxid nem idegen anyag, a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmazza .
9 Az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket. 
10  Összetétele állandó és ismert.
11  A természetesen előforduló összetevők mennyisége szigorú határértékeknek felelnek meg.
12 Nem tartalmaz az emberi szervezet számára káros anyagot.
13 Jó ízű.
14 Energiamentes. 
15 Egészséges ember bármelyik ásványvizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatja.
16 A "természetes ásványvíz" megnevezést egészségügyi hatóság engedélyezi
17 Minden természetes ásványvíz kifogástalan minőségű, különben nem kapná meg az elismerést
18 Különbséget tenni az ásványvizek között ásványi anyag tartalmuk, összetételük, ennek következtében ízük alapján lehet.

A palackozott vizek további kategóriái, melyek részben természetet eredetűek, ill. azok alapanyagként történő felhasználásával készülnek.

A forrásvíz
Szintén értékes, nagy tisztaságú természetes élelmiszer. Az ásványvízzel azonos, szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie, összetételének ki kell elégíteni az ivóvízre vonatkozó előírásokat. Az eredet helyén kell palackozni, csak az ásványvízre engedélyezett eljárásokkal szabad kezelni, a szén-dioxidon kívül idegen anyagot nem szabad hozzá adni. Ugyanakkor összetételének nem kell állandónak lenni, és nem kell hivatalosan elismertetni.

Dúsított és ízesített vizek
Megnevezésük nem lehet "víz", csak "természetes ásványvíz, vagy forrásvíz, vagy ivóvíz alapú ital", attól függően, hogy milyen vízből készítették. A szabály célja az, hogy ne lehessen ezeket a termékeket összetéveszteni a természetes ásványvízzel, vagy a forrásvízzel. Mesterségesen állítják elő ezeket az italokat úgy, hogy a megnevezésben jelzett vizet engedélyezett adalékanyagokkal és legtöbbször szén-dioxiddal dúsítják, és/vagy különböző aromákkal ízesítik.

 Gyógyvíz

A természetes ásványvizet nem szabad összekeverni a gyógyvízzel. A gyógyvizek is ásványvizek, de olyan ásványvizek, amelyeknek klinikailag bizonyított gyógyhatásuk van. Gyógyvíz minősítést azok az ásványvizek kaphatnak, amelyek fizikai tulajdonságaiknál vagy kémiai összetételüknél fogva igazoltan gyógyító hatásúak.  Természetesen ezeknek a vizeknek az összetétele lényegesen különbözik a természetes ásványvizek összetételétől – ezért rendelkeznek gyógyhatással.

- A természetes ásványvíz élelmiszer, a gyógyvíz gyógytényező.
- A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma hazánkban 400 – 2.500 mg/liter érték között van, a gyógyvizeké 25 – 30.000 mg/liter, esetenként még ennél is több.
- A természetes ásványvizeket bármelyik egészséges ember korlátozás nélkül ihatja, a gyógyvizet csak orvosi utasításra, az orvos által meghatározott gyógyvizet, az orvos által javasolt mennyiségben és gyakorisággal fogyaszthatja.

Az ivóvíz
Az ivóvíz összetétele nem közismert. Összetétele és élvezeti értéke elsősorban attól a víztől függ, amelyből az adott ivóvizet mesterségesen előállítják. A folyó menti parti kutakból vagy fúrt kutakból nyert vizet fizikai, kémiai és biológiai tisztítással teszik ihatóvá. Az eljárás legfontosabb szempontja, hogy az ivóvíz megfeleljen a vonatkozó rendelet - bizonyos minimális, illetve maximális fizikai, kémiai és biológiai értékeket meghatározó - előírásainak. A kritériumok elsősorban az egészség és a környezet biztonságát szolgálják.

Az ivóvíz folyadékpótlásra, főzésre, ételek, élelmiszerek készítésére és háztartási célokra használható. A vizet kémiailag és biológiailag tisztítják, fertőtlenítik, ezután nyeri el az ivóvíz minősítést. A WHO ajánlása alapján a szervezetre káros mikrobáktól mentes vizet jelent és csak az egészségre még nem káros mennyiségű vegyi anyagot (fertőtlenítőszer maradványokat, pl. klór, klóramin) tartalmazhat. Az ivóvíz - köznyelvben "csapvíz" -, a vonatkozó rendeletben előírt biológiai, kémiai és fizikai határértékeknek megfelelő, egészséges, állandó minőségű ivóvizet jelent.
Az ivóvíz is tartalmaz ásványi anyagokat, de nem ez a fő jellemzője.


 

A csapvíz, ásványvíz és forrásvíz alábbi összehasonlítását az Európai Palackozott Víz Szövetség (European Federation of Bottled Waters, EFBW) készítette

Szempontok

Csapvíz

Természetes ásványvíz

Forrásvíz

Minőség és biztonság

Szabályozás / jogi keretek

98/83/EC direktíva

(Magyarországon:201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet)

2009/54/EC direktíva, 2003/40/EC direktíva

(Magyarországon: 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet)

Származás

Bármely forrásból származhat

A vízművek által biztosított csapvíz 75 %-a felszíni vizekből származik (Európai viszonylatban)

Csak védett felszín alatti rétegből származhat

Az elismerési eljárás alapja, hogy mennyisége és minősége állandó (e nélkül nem kaphat minősítést és forgalomba hozatali engedélyt)

Szennyeződésmentes eredet.

A vízadó réteg védettsége nem előírás.

 

Természetesség

 

Kémiai és mikrobiológiai kezelési eljárások megengedettek

A fertőtlenítés hozzáadott klór és egyéb adalékanyagok segítségével történik

Sem fertőtlenítés, sem kémiai kezelési eljárások nem megengedettek

Összetétel

Az ásványianyag-tartalma nem állandó

Változó mértékben tartalmaz vegyi anyagokat

Ásványianyag-összetétele állandó és ellenőrzött

Ásványianyag-összetétele állandó, de rendeletileg nem megkövetelt

 

Elosztórendszer

 

Csővezetéken keresztül osztják el:

à minősége a közművek illetve a házon belüli csővezetékek minőségétől függ.à Egyes országokban jelentős a veszteség a csöveken át

A kinyerés helyén palackozzák (tartályban történő szállítása nem megengedett)

Teljes mértékben ellenőrzött folyamat a forrástól a kereskedőig

A vízkivételi helynek és a palackozó helynek egybefüggő zárt rendszert kell alkotnia.

Nyomon-követhetőség

Nem lehet minőségi garancia minden egyes csapnál

Tételazonosító jelölés által nyomon követhető, mint minden más élelmiszer. Minden egyes palack esetében nyomon követhető a víz minősége, összetételi jellemzői, a csomagoló anyag, az előállítás körülményei, stb.

Környezetvédelem

Forrás védettsége

 

A forrás védettségétől függően változó

 

A természetes eredet magas fokú védelme – minden szennyeződéstől mentes

A védett terület akár több ezer hektár is lehet

Tisztaság / szennyeződés

Tartalmazhat szennyező anyagokat

-    szennyezett nyers vízből (nitrát, peszticidek),

-   a kezelésre vagy fertőtlenítésre használt vegyszerek maradékát (akrilamid, tri- és tetraklóretán),

-   a csővezetékből (ólom, nikkel, PAH)

Jogi előírás, hogy a forrásnak minden szennyeződéstől mentesnek kell lennie

Fenntarthatóság

Forrás kimerülése

Nem feltétlenül megújuló

Mindig megújuló: kitermelhetőségét csak a természetes folyamatok befolyásolják

Vízkészletre gyakorolt hatás

(“víz-lábnyom”)

Sok elosztórendszernek jelentős mértékű a vesztesége

Nagyon alacsony a hatása (összehasonlítva a csapvízzel vagy bármely más élelmiszerrel)

Környezetre gyakorolt hatás (“szén-lábnyom”)

Alacsony

Magasabb, mint a csapvízé (a csomagolóanyag gyártás valamint a szállítás miatt), de a teljes hatást folyamatosan csökkentik a csomagolások súlyának minimalizálásával, a szállítás optimalizálásával stb.

Csomagolás

Nincs szükség csomagolásra, kivéve főzés esetén (kutak használatakor)

100 %-ban újrahasznosítható, és az újrahasznosítás aránya egyre növekszik

A gyártók társadalmi felelőssége

 

Az érintettekkel megállapodásokat kötöttek a védett területek fenntartható kezelésére vonatkozóan

Egyéb környezeti hatás

A kémiai kezelések maradék anyagok keletkezését eredményezik (a teljes fogyasztandó mennyiséget kezelik, hogy iható legyen, pedig csak kis része lesz valóban ivóvíz, a nagy részét egyéb célra használják, pl. mosás, fürdés, WC, öntözés)

Elenyésző (az újratölthető palackok mosása miatt)

Egészség

Javasolt napi fogyasztás

1,5 -2 l víz naponta

Hidratáltság minősége

Tudományosan alátámasztott

Egészségügyi előnyök

Nem ismertek

Az összetételtől függő egészségügyi előnyök (lásd 2009/54/EC direktíva, illetve hazai rendelet)

Jelenleg nem ismertek

Biztonság / higiénia

A szennyezettség veszélye létező probléma (különösen rosszul karbantartott vagy régi csővezeték-rendszerek, illetve árvizek és újratöltött vizeskannák használata esetén)

Rendkívül magas biztonsági és higiéniai előírások, amelyeket FVO ellenőrzések is biztosítanak

Forrásánál palackozzák és zárják

Az ásványvizek keletkezése és kialakulása rendkívül összetett folyamat. Elsődleges a földtani viszonyok meghatározó szerepe, de biológiai, fizikai és kémiai tényezők is befolyásolják a felszín alatti vizek kialakulását. Az ásványvizek összetételük, jellegük, megjelenési formájuk, eredetük és még számos, kialakulásukat meghatározó tényező alapján lehet csoportosítani. Egy dolog azonban elmondható a felszín alatti vizekről:

Minden természetes ásványvíz felszín alatti víz, de nem minden felszín alatti víz természetes ásványvíz.


A víz körforgása

A vízkörforgással, más néven a hidrológiai ciklussal az ásványvizek többsége kapcsolatban áll. A hidrológiai ciklusba kerülő, illetve abban résztvevő víz eredete szerint lehet juvenilis víz, amikor a víz a felszíni körforgásában még soha nem vett részt és amely a vulkáni kigázosodás során kerül felszínre, vagy vadózus víz, amikor már legalább egyszer részt vett a felszíni víz körforgásában. 

A föld szilárd kérgét alkotó kőzetekben lévő hézagoknak köszönhetően,  a felszínre hulló csapadék nagy része a felszín alá szivárog.  A homokos talaj minden csapadékot elnyel.

​A mészkőből álló karsztvidékek hatalmas, tölcsérszerű mélyedései még igen nagy mennyiségű vizet is a mélybe vezetnek, de még a legtömörebb gránit is tartalmaz olyan finom repedéseket, amelyeken keresztül a csapadék beszivárog.

Ezek eredményeként az édesvízi készletek döntő, több mint kétharmad része a felszín alatt, a földkéreg erre alkalmas képződményeiben tárolódik, és a lassú szivárgási folyamatok alatt, és hosszú pályák mentén rendkívüli mélységekbe is eljut. A felszín alatti vizek körforgása lassú, szélsőséges esetekben akár a 10 000 évet is elérheti.
A mélybe szivárgás meghatározója a földkérget alkotó rétegek szerkezete, amely kétféle lehet. A vízzáró kőzetek megakadályozzák a víz szivárgását, a víztartó, vagy vízvezető képződmények viszont olyan repedezettséggel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a jelentős mennyiségű víz tárolását. A csapadékvíz oldja a befogadó kőzetben lévő ásványokat, annál is inkább, mivel a csapadékvízben oldott csekély mennyiségű szén-dioxid – a szénsav – növeli az oldó hatást. Attól függően tehát, hogy milyen annak a kőzetnek az összetétele, amelyen a víz átszivárgott, milyen mélyen fekszik a vízadó kőzet – a mélyen lévő víznek magasabb a hőmérséklete, így hatékonyabban oldja az ásványi anyagokat – változik a víz oldott ásványi anyag tartalma, összetétele.
A Kárpát medence területe alatt kiváló minőségű, szennyeződéstől mentes ásványvíz készletek találhatóak, amelyek hazánk kedvező geológiai, hidrogeológiai adottságainak köszönhetően gyakorlatilag kimeríthetetlenek. 

 

 

 


A természetes ásványvíz a legtisztább vízforrás

 Az ásványvizek eredete, földtani előfordulásának sajátosságai lényegében nem különböznek az egyéb felszín alatti vizekétől, az egyetlen, de ez meghatározó különbség, hogy a víz védett, vagy nem védett, un. sérülékeny vízbázisból származik-e. Természetes ásványvíz védett vízadó rétegből származik, és a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül. A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény védett a felszíni szennyeződésekkel szemben. Az egyéb vizek kisebb – nagyobb mértékben szennyezettek lehetnek a következő okok miatt: 


1. A nem védett, sérülékeny vízbázisokból származó vizekbe természetes úton kerülhetnek szennyező anyagok:

- kommunális vizekből történő átszivárgás miatt szerves anyagok, hormonok, gyógyszerek lebomlási termékei, drogok,

- természetes üledékek eróziója, a gyárakból, szemétlerakókból történő kiszivárgás révén szervetlen anyagok, különböző fémek,

- üvegfeldolgozó, elektronikai üzemek hulladékainak elszivárgásakor azbeszt,

- vegyi, műanyag, vagy kőolaj-feldolgozó üzemekből illó szerves vegyületek, benzol és benzolszármazékok, szerves klórvegyületek,

- mezőgazdasággal foglalkozó területeken növényvédőszerek, szermaradványok, stb.


2. A vezetékes víz összetételének nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie, de sok esetben azért, hogy ezeket a követelményeket elérjék, illetve, hogy megakadályozzák, hogy a vezetékekben a víz kémiai és mikrobiológiai minősége romoljon, a vizet vízkezelő üzemekben kezelni, fertőtleníteni kell. A fertőtlenítési eljárás közben a fertőtlenítő szerből – klór, klóramin – kis mennyiségben melléktermékek keletkeznek, amelyek az egészségre nézve nem károsak ugyan, de a vizet kellemetlen ízűvé, illatúvá teszik 

A természetes ásványvíz eredendően tiszta, a vezetékes víz kezelés, tisztítás eredményeként lesz tiszta. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy a természetes ásványvíz "bio termék", hiszen emberi beavatkozás, kezelés, idegen anyag hozzáadása nélkül, eredeti állapotában kerül a fogyasztó elé. De a háztartásokban, a csapból kifolyó vizet sem kell tovább tisztítani, mert azt a vízművek már megtette.

Európa az ásványvíz források hazája. A földön nincs még egy ilyen gazdag régió, ls sehol máshol nem használják fel ilyen intenzíven ezt a természet adta kincset. Hazánk Európa egyik leggazdagabb ásványvízlelőhellyel rendelkező országa, nagy földalatti vízkészlettel rendelkezik, rendkívül gazdag ásvány- és gyógyvizekben.

A Kárpát medence különleges adottsága, hogy a földkéreg üledékes kőzettömegét és az abba zárt vízkészletet a hő nagyobb mértékben járja át, mint a Föld egyéb területein, ennek következtében sok a hévíz lelőhely, és az ásványvizek viszonylag sok ásványi anyagot tartalmaznak. 

Magyarországon több mint 500 olyan nagy mélységű kút ismeretes, amely vegyi alkatát tekintve ásványvizet szolgáltat. A kutak mélysége igen változó, néhány métertől 2550 m mélységig terjed. Jelenleg közel 120 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet hazánkban, amelyek közül 45 - 50 vizét palackozzák. (Az EU  tagállamok által elismert természetes ásványvizek listája  itt olvasható).

 

A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanácstagvállalatai által palackozott természetes ásványvizek és forrásvizek 

 

 Fotó: 

Termék megnevezése   

Cég megnevezése:

  Aqua Mathias ALBA MINERAL SZÉKESFEHÉRVÁRI ÁSVÁNYVÍZ KFT. 
 
  
  Veritas Gold AQUARIUS-AQUA KFT.
   
  Aquarius
Aquaria
Aqualife
AQUARIUS-AQUA KFT.
   Ave  
AVE ÁSVÁNYVÍZ KFT.
 

Borsodi

 

BORSODI VÍZ KFT.   
 

  

 
Civis AVE ÁSVÁNYVÍZ KFT.
  Óbudai Gyémánt BUSZESZ ZRT.
   
  NaturAqua COCA-COLA HBC MAGYARORSZÁG KFT.
   
  Parádi  ÉLPAK ZRT. 
    

 

  
 

Fonte Verde
Fonte Libra
Aquablue

FONTE VIVA KFT.
   
  Fonyódi forrásvíz FONYÓDI ÁSVÁNYVÍZ KFT. 
    

 

  
  Kristályvíz FŐVÁROSI ÁSVÁNYVÍZ ÉS ÜDÍTŐIPARI ZRT.
  Super Aqua GERMÁN ZRT.
    

 

  
  Vitaqua GERMÁN ZRT.
   
  Pávai Vajna HUNGAROSPA HAJDÚSZOBOSZLÓI ZRT.
  Theodora Kékkúti KÉKKÚTI ÁSVÁNYVÍZ ZRT.
    

 

  
  Theodora Kereki KÉKKÚTI ÁSVÁNYVÍZ ZRT.
  Nestlé Aquarel  KÉKKÚTI ÁSVÁNYVÍZ ZRT.
  Mizse MAGYARVÍZ ÁSVÁNYVÍZ KFT.
  Primavera MAGYARVÍZ ÁSVÁNYVÍZ KFT.
  Zafir   

MAGYARVÍZ ÁSVÁNYVÍZ KFT. 

  
  Montivíz

MONTIVÍZ ZRT.
 

 

  Pannon Aqua

PET-PACK KFT. 
 

 

  Balfi

PET-PACK KFT.
 

 

  Csokonai

RÁTHONYI KFT. 
 

 

  Emese
Aquatica
SZENTKIRÁLYI ÁSVÁNYVÍZ KFT.
  Szentkirályi

SZENTKIRÁLYI ÁSVÁNYVÍZ KFT.
 

 

  Visegrádi

VISEGRÁDI ÁSVÁNYVÍZ KFT.
 

 

  Vivien
Santa Aqua

VIVIEN ÁSVÁNYVÍZ ÉS ÜDÍTŐITAL ZRT.
 

 

 

Tagjaink által palackozott természetes ásványvizek és forrásvizek összetétele az alábbi grafikon rákattintásával tekinthető meg.

Egy kis történelem 

Történeti adatok bizonyítják, hogy hazánk területén több ásvány- és gyógyvizet már a rómaiak is ismertek és kedveltek.

A Balfi ásványvizet már Marcus Aurelius korában, Kr. u. 180 körül is itták a rómaiak. A honfoglalás után első ízben egy 1199-ben írott oklevél említi Balfot. Később a Mária Terézia korában végzett vegyelemzések, kísérletek is bizonyították a balfi forrás savanyúvizének gyógyító hatását, ami az ásványvizet is, a fürdőt is Monarchia szerte híressé tette. Török József 1859-ben így ír a balfi ásványvízről: "Az ivóforrásban a víz buborékokat hányva törtet ki, egészen tiszta, átlátszó, színtelen, élénk kőkénszagú, kissé savanyú ízű, s pohárba merítve gyöngyöző."

A Csillaghegyi ásványvizet régi írások és mondák tanúsága szerint valószínűleg már az ősember is kedvelte, hiszen nyomaik megtalálhatók a szomszédos hegyekben. A kelták első településéről, Ak-ink-ről már konkrét tudomásunk van, erre települt az I. század végén a rómaiak Aquincum-ja. A rómaiak pedig a Csillaghegyi forrás vizét bevezették a mai Óbuda helyére is. 

A kékkúti "Anna-forrás", illetve a "Theodora-forrás" első írásos nyomát a kétezer évvel ezelőttről származó, a Nymphák tiszteletére állított oltárköveken találjuk, amelyeket Julia Maratina emeltetett. Az ezeken olvasható szövegek a források gyógyító hatását dicsérik. A település környezetében számos római kori épület maradványait fedezték fel, közöttük egy fürdő romjait is, amely a mai források közvetlen közelében van, így joggal tételezhetjük fel, hogy azt azok hasznosítására építették. A Savanyúkút-dűlőben feltárt római villa maradványai pedig azt bizonyítják, hogy tulajdonosa az "Anna-forrást" használta. Sok középkori leírás említi, hogy Kékkút "….határjában savanyú víz forr…" Tomasich Johanes "Szala vármegyéről" készített színes, rézmetszetű közigazgatási térképe (1799) Kékkutat pohárral jelöli. Ma két kékkúti forrás vizét palackozzák Theodora Kékkúti és Theodora Kereki néven. A Theodora ásványvíz nevét Theodora bizánci császárnéról (Kr.e. 492-548) kapta, mivel a legenda szerint a kékkúti ásványvíz volt kedvenc itala. 

A honfoglalás utáni évszázadokból is találunk olyan írásos dokumentumokat, amelyek mai is ismert ásványvizeket említenek. Moha neve az 1370-ből származó Codex Diplomaticus-ban fordul elő először, majd az 1374 Szent György napján kelt jelentés Moha határjeleként jelöli meg az "Áldou kuth-at." Ez az oklevél a legfényesebb bizonyíték arra, - írja Dr. Hattyúffy Dezső (1883) - hogy Mohán már a XIV. században volt egy kút, ..... amely vegyelemi tartalmánál, jótékony hatásánál, gyógyerejénél fogva áldásosnak neveztetett. A ma palackozott Mohai 1374 – korábban Mohai Ágnes ásványvizet adó kutat 1879-ben nevezte el az akkori tulajdonos, Kempelen Imre "Ágnes-forrás"-nak édesanyja, Bajzáth Ágnes iránti tiszteletből.

A törökök szintén nagyra értékelték és használták a magyar ásványvíz-forrásokat, fürdőket. Evlia Cselebi török utazó leírása szerint Székesfehérvárnak a török időkben "tizenegy csorgókútja volt, és ezek között híresebbek: Karakas pasa csorgója, Dizdár aga csorgója, Hadsi pasa csorgója." A tizenegy kút közül háromnak ma is isszák a vizét. Egyik a Janicsárkút, amelynek a neve is a török időkre utal, a másik a Királykút, a harmadik pedig a Megyeház téren álló Rózsáskerti kút. A XIX. században kiadott útikönyvek is felhívták az utazók figyelmét arra, hogy a Királykútnál frissítő hatású vízzel olthatják a szomjukat, és a további utazásuk idejére feltétlenül lássák el magukat az életet adó vízzel. A ma palackozott székesfehérvári Aqua Mathias ásványvíz nevét Mátyás királyról kapta, mivel a város ásványvizeiről Mátyás király kódexei is említést tesznek. 

Szintén útleírások ismertették a török időkben a budai források vizét. Browne Edward orvos 1668-ban leírta, hogy egy török ivott a Tányér-fürdő (Király fürdő) forrásából, és ezüst pénze a víztől "arannyá" változott (a víz kénhidrogén tartalmának következményeként). Wernher György sárosi várkapitány (1551) szerint a budai meleg vizű források hőmérséklete olyan, mint "a tisztítótűzben bűnhődők büntetései", és "némelyik olyan forró, hogy a belédobott tojás ugyanolyan gyorsan megfő, mint az erős tűznél". A számos budai forrás közül ma a Margitszigeti forrás vizét, a Margitszigeti Kristályvizet palackozzák. A Juventus forrás vize a Rudas gyógyfürdőben ivókútból fogyasztható.

A parádi "Csevice" források vize, amely ma Parádi ásványvíz és Parádi gyógyvíz néven kerül forgalomba, a XVIII. században vált ismertté. Mint a gyógyvizekkel gyakran megesik, a parádi vizet is előbb találták meg az állatok, mint az emberek. A nyájaikat legeltető pásztorok észrevették, hogy állataik, akármilyen szomjasak is, otthagyják a mezőkön fakadó forrásokat, és mindig egy-két megszokott forráshoz sietnek. Később maguk a pásztorok is megkóstolták ezt a vizet, és lassanként elterjedt a csevice híre. 

Mária Terézia – felismerve a magyarországi ásványvizek gazdasági jelentőségét – 1763-ban kötelezte a megyei és városi orvosokat a működési területükön lévő ásványvizek összeírására, kémiai elemzésére. Később II. József és I. Ferenc is igyekezett rábírni az orvosokat, hogy nagyobb gondot fordítsanak az ásványvizek megismerésére. 1812-ben a kancellária elrendelte az ásványvizek adatainak összegyűjtését. Ezekből az adatokból írta meg Kitaibel Pál Magyarország hidrográfiáját, amely 1829-ben jelent meg. 

A Tudományos Akadémia is felismerte a hazai ásványvizek értékét, és 1845-ben pályázatot írt ki abból a célból, hogy "határoztassanak meg vegybontások s gyógygyakorlati adatok nyomán a nevezetesb honi ásványvizek gyógyjavallatai; miként lehetne azokat netalán létező hiányaikra nézve orvosrendőrségi tekintetbe használhatóbbakká tenni; továbbá adassék elő, melyekkel lehetne azok közül a külföld legnevezetesebb ásványvizeit pótolni; végül említessék meg, mik történnek irodalmi tekintetben e tárgyra nézve.". A pályázatot Török József (1813-1894), a debreceni református főiskola professzorának "A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei" című munkája nyerte meg, amely először 1848-ban, majd második bővített kiadása 1859-ben jelent meg. 

A XIX. század végére egyre szélesebb körben vált ismertté a neves magyar ásványvizek összetétele, kedvező élettani tulajdonsága. Palackozásukat ipari méretekben is megkezdték, és hamarosan egész Európában, de még a tengeren túl is megkedvelték és fogyasztották a híres magyar ásványvizeket. Kiváló minőségüket több nemzetközi díjjal jutalmazták, ismerték el, pl. 1880-ban a grazi, 1882-ben a tieszti, 1904-ben a St. Luis-i, 1991-ben a turini, 1912-ben a párizsi kiállításon, illetve számos Magyarországon rendezett nemzetközi kiállításon.

A két világháború között újabb ásványvíz lelőhelyeket tártak fel, és kezdték meg vizeik palackozását. A kilencvenes években az ásványvíz palackozó üzemek korszerű, az európai élmezőnynek megfelelő berendezéseket helyeztek üzembe, ami lehetővé tette az esztétikus külsejű, jó minőségű palackozott ásványvizek megjelenését. A mai ásványvizek kiváló minőségét bizonyítja több termék "Kiváló Magyar Élelmiszer" minősítése, továbbá több nemzetközi, így az Aqua-Expo párizsi kiállításokon elnyert díjak.

Magyarországon jelenleg mintegy 45-50 természetes ásványvizet palackoznak. 

Az újonnan feltárt és palackozott vizek összetétele, összes ásványianyag-tartalma, íze nagyon tág határok között változik. Napjainkban egyre jobban kedveltek az alacsonyabb, 500 mg/liter körüli összes ásványianyag-tartalmú ásványvizek. Ilyenek a Nyárlőrincen palackozott Apenta Optima, amely a 25 évig a budapesti Őrmezőn palackozott Apenta ásványvíz márkanév utódja. A debreceni Ave – korábban Lilla néven – mintegy 15 éve vált ismertté, ugyancsak debreceni a frissítő élményt nyújtó Cívis ásványvíz. A Csokonai ásványvizet adó kút az északkelet-magyarország ásvány- és gyógyvizekben gazdag Hajdú-háton, Debrecen Lenz telepen található. A gönczi Amadé, az albertirsai Aquarius, amely a legnagyobb élelmiszer áruház láncok saját címkés vizeként kapható, a ceglédi Dogerita, a somogyvári Fonte Verde a legfiatalabb ásványvizeink közé tartoznak, de máris nagyon kedveltek. A kisvárdai Kiskút szintén az új ásványvizek közé tartozik, alacsonyabb ásványianyag-tartalmú változata a közepes ásványianyag-tartalmú Mistrál ásványvíznek. Ez a két víz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyetlen helyen palackozott ásványvize. A miskolci Lillafüredi ásványvíz a Bükk ásványainak és ózondús levegőjének jótékony hatását hordozza. A zalaszentgróti Natur Aqua segít a rutinokkal terhes mindennapokban is a természet közelébe kerülni, felfrissülni, a belső békét újrateremteni. Az Óbudai Gyémánt a már a rómaiak által is ismert és kedvelt aquincumi vizek közül az egyik legfiatalabb, 1995-ben fúrt kútból származik. Semleges íze miatt a legkülönbözőbb ételek és italok harmonikus kísérője. A Pannon Aqua és a Pannon Gyöngye a több millió évvel ezelőtt keletkezett un. felső pannon földkéregből eredő vizek, amelyek a Mátra hegység lábánál fekvő Csány község határában fúrt kutakból kerülnek a felszínre. A lajosmizsei Mizse és a Primavera rövid idő alatt népszerűek lettek, ami azt bizonyítja, hogy a magyar fogyasztók egyre fontosabbnak tartják az egészséges táplálkozást, az egészséges életmódot. A Szent József ásványvíz forrása Eger történelmi belvárosában található. A Szentkirályi ásványvíz Szentkirály ősrégi településéről származik, ahonnan évszázadok óta tör fel kellemes ízű ásványvíz. A Szentkirályi ásványvíz Szent Istvánról, a magyarok államalapítójáról kapta nevét. Az albertirsán palackozott Veritas Gold szintén az egyik legfiatalabb ásványvizünk. A természet üzenete a Gerecse hegységből a Vivien, a hegység kincse, amelyet a Gerecse karszt ősi kövületei szűrnek, tisztítanak meg.

Közepes ásványianyag-tartalmú a Visegrádi ásványvíz, amely a Duna-kanyar egyik legszebb helyén, a Lepence völgyben lévő, 1300 méter mély.

Víz az élet

A víz a földi életet egyik alapvető meghatározója. Víz nélkül nincs élet, az ember számára nélkülözhetetlen: biológiai-, higiéniai-, egészségügyi-, közlekedési-, és termelési szempontból is.

A Föld vízkészlete

Az ENSZ szakértői szerint évszázadunk végére az ivóvíz drágább lehet az aranynál. A megdöbbentő előrejelzésnek valós alapjai vannak.

A Föld felületének kétharmadát víz alkotja, az élet fenntartásához nélkülözhetetlen édesvíz sok helyütt már ma is kevés az ott élők számára. A meglévő vízkészletre pedig egyre több embernek van szüksége.

A Földet nem véletlenül hívják a kék bolygónak,hiszen felszínének közel 70 %-át, átlagosan 1 km mélységben borítja víz. E roppant - 1,32 milliárd köbkilométernyi - vízmennyiséget egészítik ki a légkörben és a földkéreg alatt található vízkészletek. A Föld térfogatához viszonyítva ez csupán 0,13 %, mégis óriási jelentősége van az élet és természetesen az ásványvizek keletkezése tekintetében is.

A Föld vizei gyakorlatilag "sós vizek", az összmennyiség - becslések és mérések szerint- kevesebb mint 3 %-a a szárazföldi élethez szükséges édesvíz. Túlnyomó része a sarki jégbe fagyott, elenyésző része felszín alatti, és csupán néhány ezrelék a felszín feletti, tavakban és folyókban lévő édesvíz. E két utóbbi, a túlnyomórészt a földfelszín alatt található mennyiség biztosítja az életet a Földön.

A napsugárzás következtében a Föld felszínén lévő tengerek, tavak, és folyók vize párolog, felszáll a légkörbe, majd lehűl, és csapadék formájában visszahullik a földre. A víz beszivárog a talajba, majd a Földet alkotó kőzetekbe, és hosszabb-rövidebb időt tölt el a felszín alatt. Különböző ásványi anyagokkal gazdagodva természetes forrásfeltörés formájában, vagy fúrt kutakon keresztül jut ismét a felszínre.

A víz körforgása

A víz fontos minőségi jellemzője a felszín alatt töltött idő, ami alatt fokozatosan felveszi annak kémiai tulajdonságait. Az úgynevezett. gleccser- és karsztvizek fiatal vizek, csekély ásványi anyag tartalommal. Az ásványvizek azonban több száz, több ezer, sőt akár több millió évet is eltölthetnek a Föld mélyében.