Kell-e tájékozatás adni a fogyasztónak, az ásványvíz palackjáról?

Minden olyan műanyag palack, amelybe élelmiszert, így ásványvizet töltenek, jó, kifogástalan minúségű, az emberi szervezet számára veszélytelen. biztonságos. Ha nem volna az, nem szabadna élelmiszer csomagolására felhasználni.Nagyon szigorú nemzetközi, uniós rendeletek szabályozzák az élelmiszerek csomagolására felhasználható anyagok minőségét. Mielőtt erre az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó hatóságok engedélyt adnak, meghatározzák nem csak a csomagoló anyag minőségét, hanem azt is, hogy az adott élelmiszer veszély nélkül csomagolható-e abba a csomagoló anyagba, illetve, hogy milyen mennyiségű lehet a csomagoló anyagból való kioldódás.

Tehát amikor arról adnak a médiában hírt, hogy egészségre káros anyagok kerülnek a vízbe a palackból, meggondolatlanul és tévesen tájékoztatnak. Igaz, hogy sokszor tudományos eredményekre hivatkoznak, de csak fél igazságokat közölnek. Ezeknek a kioldódott anyagoknak a mennyisége nagyságrendekkel kevesebb, mint ami az emberi szervezet számára káros, tehát nem veszélyeztetik az egészséget. Abban a pillanatban, amikor a szakemberek úgy találják, hogy valamilyen új, eddig nem vizsgált káros anyag kerülhet az élelmiszerbe, azonnal visszavonják a csomagoló anyag felhasználási engedélyét.
Nem kell tehát a palackra vonatkozó tanácsot adni a fogyasztóknak, azt az élelmiszerellenőrző hatóságok nagyon szigorúan ellenőrzik.

A PET palackok környezeti terhelése kisebb, mint az üvegeké vagy az alumínium italos dobozoké*

Jane Byrne, 2010. április 7. (Foodproductiondaily.com)

Egy amerikai tanulmány eredményei szerint a PET-palackok környezeti hatásuk szempontjából kedvezőbbek, mint az üvegek és az alumínium italcsomagolások, mivel kevesebb energiát használnak fel, kevesebb szilárd hulladékot generálnak, és összességében jelentősen kisebb mértékben felelősek az üvegház-hatás erősödéséért, mint a többi ital csomagolóanyag – jelzi a PETRA (az Észak-Amerikai PET gyártók Szövetsége).

 A PET-palackok teljes életciklusát számításba vevő vizsgálat, amelyet a Franklin Associates végzett a PETRA számára, összehasonlította 100.000 unciányi italcsomagolás teljes energiafelhasználását, a keletkezett szilárd hulladék mennyiségét, valamint az üvegház-gázok kibocsátását. Tipikusan 20 unciás PET-palackokat, 8 unciás üvegpalackokat és 12 unciás alumínium dobozokat vizsgáltak.

Kibocsátás

A PETRA szerint, amely az Észak-Amerikai PET-gyártók ipari érdekképviseleti szervezete, a tanulmány legjelentősebb eredménye az, hogy a PET-palackok bocsátanak ki teljes életciklusuk alatt a legkevesebb üvegház-gázt, egészen pontosan 59 %-kal kevesebbet, mint az alumínium dobozok, és 77 %-kal kevesebbet, mint az üvegpalackok.

“A Franklin az üvegház-gázok kibocsátására a PET-palackok esetében 1.125 font (510,29 kg) széndioxid-egyenértéket kapott, míg az alumínium esetében ez az érték 2.766 font (1.254,64 kg), az üveg esetében pedig 4.949 font (2.244,83 kg)” – jelentette a szervezet.

A tanulmányból az is kiderült, jelezte a PETRA, hogy a PET-palackok teljes energia-felhasználása 11 millió BTU (Brit Termál Egység) volt 100.000 unciányi csomagolóanyagra vetítve, míg az alumínium esetében ez 16 millió, az üvegnél 26,6 millió volt.

Hulladék

A PET palackokból keletkezett szilárd hulladék 302 font (136,98 kg) volt, míg az alumíniumnál 767 font (347,91 kg), az üvegnél pedig 4.457 font (2.021,66 kg).

A tanulmányt értékelve Ralph Vasami, a PETRA ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2005. óta a PET palackokat több független életciklus-vizsgálatnak vetették alá, amelyek során a polimer anyagok folyamatosan jobb környezetvédelmi eredményt produkáltak, mint az üveg, a fém vagy más műanyagok.

Az igazgató beszámolt arról, hogy miután a PETRA kézhez kapta a tanulmány első változatát, felkérték a Franklint, hogy számolják át az eredményeiket 10.000 darab egyforma súlyú (12 unciás) italcsomagolásra.

Ebben a megközelítésben, mondta el Vasami, a PET-palackok még mindig jóval kevesebb üvegház-gáz illetve szilárd hulladék keletkezéséért voltak felelősek, míg az energia-felhasználás közel azonos volt a háromféle anyag esetében.

Felhasznált adatok

Mindkét analízis esetében a nyersanyagok előállításától a csomagolóanyag gyártásáig, illetve a felhasználás utáni összegyűjtésig és újrahasznosításig vizsgálták a csomagolóanyagok életciklusát, közölte a PETRA.

A felhasználás utáni összegyűjtés és újrahasznosítás vizsgálatába beleszámították a hulladéktárolóba vagy a hulladékégetőbe történő szállítást, a hulladéktárolók működtetését és a hulladékégetőkben visszanyert energiát is, azonban nem számították be a hulladéktárolók és hulladékégetők szennyezőanyag-kibocsátását.

Szintén nem számították be a gyártás utáni szállítást a palackozókba, valamint a terjesztés, a raktározás, a kiskereskedelem és a fogyasztók költségeit.

*Forrás: EFBW

Valós veszélyt jelent-e az ásványvizekben kimutatott ösztrogén
Szerző: Bikfalvi Istvánné dr.
 

A Frankfurti Goethe Egyetem (Goethe University of Frankfurt) kutatói tanulmányt jelentettek meg az Environmental Science and Pollution Research című folyóirat márciusi számában, amelyben arról számolnak be, hogy 20 megvizsgált német palackozott ásványvízből 12-ben ösztrogén jellegű vegyületeket mutattak ki. Az ösztrogén jellegű vegyületek – különböző mennyiségben – jelen voltak a PET palackban és az üvegpalackban forgalmazott vizekben is. A feltételezések szerint ezek az anyagok a palack anyagából oldódtak az ásványvízbe, a PET-ből (polietilén-tereftalát) nagyobb mennyiségben, mint az üvegből.

Az ösztrogén jellegű vegyületek az úgynevezett „környezeti hormonok” közé tartoznak, és utánozzák, vagy semlegesítik a szervezet által előállított hormonok hatását. A biológusok jelenleg még nem ismerik az ösztrogén jellegű vegyületeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Egerekkel végeztek ugyan már kísérleteket, de az eredmények még nem szignifikánsak, emberekre való hatását pedig, még nem vizsgálták.
Környezeti hormonok – ahogyan azt elnevezésük is mutatja – kisebb–nagyobb mennyiségben mindenütt előfordulnak környezetünkben. A tudósoknak még nem sikerült egyértelműen igazolniuk, hogy ezek károsak lennének egészségünkre. Az analitika fejlődésével párhuzamosan egyre kisebb mennyiségben tudnak mérni vegyületeket, újabb és újabb anyagokról mutatják ki, hogy természetes módon jelen vannak a minket körül vevő világban. Az, hogy ezeket a vegyületeket azonosítják élelmiszereinkben, levegőben, vízben, állatokban, növényekben, stb., még nem jelenti azt, hogy ezek károsak szervezetünk számára, még akkor sem, ha kimutatják róluk, hogy rákkeltők, rendellenességet okoznak, stb. Részint azért nem, mert eddig is előfordultak a környezetünkben, még sem okoztak gondot, részint pedig azért, mert nem mindegy, hogy milyen mennyiségben vannak jelen. Nagyon sok vegyület hatása a koncentrációjától függ: adott mennyiségben gyógyszer, ennek többszöröse – vagy akár hiánya – azonban már méreg is lehet. Például az egyik legismertebb méreg, az arzén számos gyógyszer összetevője! Az ösztrogénre is szüksége van a női szervezetnek, a terhesség első három hónapjában a túl alacsony ösztrogén szint koraszülést okozhat. Nem lehet tehát egyértelműen kimondani, hogy egy adott vegyület káros.

A palackozott ásványvizekben néhány, 3 – 75 nanogramm/liter mennyiségben mutatták ki az ösztrogén jellegű vegyületeket. Egy nanogramm a gramm ezredrészének, a milligrammnak a milliomod része! Az Európai Unió 2002/72/EK direktívája szerint a csomagoló anyagokból összesen kioldódható anyagok mennyisége (migráció) 60 mg. A mért ösztrogén jellegű vegyületek mennyisége tehát a megengedett kioldódásnak kb. egy milliomod része! Ez jelent olyan nagy veszélyt?

A PET palackot kedvező tulajdonságai miatt évtizedek óta egyre nagyobb mértékben használják folyékony élelmiszerek csomagolására. Mielőtt egy anyagot engedélyeznek élelmiszerek csomagolására, toxikológiai és egyéb ellenőrző vizsgálatokkal meghatározzák, alkalmas-e az adott élelmiszer csomagolására. Nagyon szigorú szabályok határozzák meg az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó követelményeket, ilyen a migrációt meghatározó direktíva is. A PET palackra vonatkozóan számos nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóság, valamint az International Life Science Institute is megállapította, hogy ez az anyag nem jelent veszélyt az emberi egészsége, alkalmas vizek palackozására, és számos más élelmiszer csomagolására. Amennyiben új kutatási eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy bármelyik eddig használt csomagoló anyag káros az emberi egészségre, az egészségügyi hatóságok azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket, visszavonják a felhasználásra vonatkozó engedélyt. De a jelen eset nem tartozik ebbe a kategóriába. 

Nagyon nagy a felelőssége a kutatóknak, amikor új kutatási, vizsgálati eredményt hoznak nyilvánosságra, különösen, ha azok az emberi egészségre vonatkoznak. Az átlagember nem ismeri ezen eredmények létrejöttének körülményeit, nem tudja megítélni jelentőségét, ezért nagy felelőtlenségnek, a fogyasztó megtévesztésének, megzavarásának tartjuk az ilyen eredmények publikálását. Nem a fogyasztókra, a szakemberekre tartozik az ilyen, és ehhez hasonló tények értékelése, és a szükséges intézkedések megtétele.

A palackozott vizeket előállító ipar folyamatosan ellenőrzi termékeit, a csomagolásra használt anyagokat, gondoskodik fogyasztói biztonságáról. Korszerű technológiával, szigorú minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásával, rendszeres kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokkal biztosítja termékei kifogástalan minőségét. Minden fogyasztó megbízhat a palackozott természetes ásványvizek minőségében, biztonságosságában.

Az ásványvízben előforduló antimonról
Szerző: Bikfalvi istvánné dr. 

A sajtóban a közelmúltban többször is szerepelt a hír, hogy a Heidelbergi egyetem kutatói közzétették egy vizsgálatsorozat eredményét, amely szerint több PET palackba csomagolt ásványvízben antimon nyomokat mutattak ki. Az antimon természetes módon több helyen előfordul a természetben – pl. a talajban, a kőzetekben – így az ásványvizekben is megtalálható, de a PET palackból is kioldódhat. Az ásványvízben esetlegesen előforduló nyomnyi mennyiségű antimon-tartalom – a mért koncentrációban – nem jelent veszélyt a fogyasztó számára.  

Bővebben »